„(…) a’ Sumeghi roppant templom kezednek csudálatos munkája.” – méltatja Steribig Gergely győri nyomdász Padányi Biró Márton püspök életének egyik kiemelkedő alkotását, a sümegi Urunk Mennybemenetele plébániatemplomot. [1]
Muszáj a rendezvénybeszámoló kifejezést használnom, hiszen ebben az írásban a Püspöki Palota augusztus 29-én, szombaton megvalósult rendezvényéről szeretnék egy kis összefoglalót adni. Mégis helyesebbnek tűnne, ha a címben élménybeszámolóként jelöltem volna meg az alább következő sorokat, elvégre a rendezvény két olyan utazás tapasztalatait, élményeit is bemutatta, melyek szervesen kapcsolódnak a témához.
A 2026-os év utolsó nyári eseményének a Padányi Biró Márton által építtetett, vagy vele más módon összefüggésbe hozható épületek születésének körülményei és a püspök művész- és mesterköre állt a középpontjában.
Biró püspökre már a kortársai ráaggatták „az Építő” jelzőt, ami nagyon is indokolt, hiszen nevéhez több mint 200 épület építése vagy felújítása köthető. A fáradhatatlan püspök nemcsak a törökök által megrongált vagy lerombolt templomokat, plébániákat javíttatta meg, hanem – mivel főispán is volt – számos gazdasági épületet, tisztségviselőinek, rokonainak pedig lakóházat építtetett.
Az ő idejében a veszprémi egyházmegye még jóval nagyobb volt, mint napjainkban. 1777-ig északkeleten a Dunakanyar, délen pedig (bár csak egy viszonylag rövid szakaszon) a Dráva határolta. Ezen a hatalmas területen számos, templommal rendelkező falu pusztult el a középkor folyamán, katolikus papok alig akadtak, és fölényes többségben voltak a protestánsok.
Biró püspök tehát egy nehéz időszakát élő katolikus egyházmegyének lett felelőse 1745-ben, amikor Mária Terézia rábízta a veszprémi püspökséget.
Ma már – közel 300 esztendő távlatából – tudjuk, hogy Padányi Biró Márton óriási lendülettel kezdett hozzá az egyházszervezet kiépítéséhez, és munkájának gyümölcsei szerte a Dunántúlon megtalálhatók. A témához kapcsolható számos épület közül olyan templomokat választottam, melyeket személyesen is meglátogattam, s melyek szorosabban kötődnek Padányi Biró Mártonhoz vagy mester- és művészköréhez.
Balatonkeresztúr, Csököly, Szécsisziget és Monostorapáti templomai kerültek nagyító alá. Ezen épületek vonatkozásában nemcsak az építéstörténetről tudhattak meg a látogatók érdekes tényeket, de a helyszínen készített számtalan fotó közül is bőven válogattam bemutatásra, így megidézve a templomok egyediségét és szépségeit.
Padányi Biró Márton élettörténete és munkássága bőven szolgáltat még témát további előadásokhoz, s mivel ez a mostani is érdeklődő és lelkes befogadókra talált, szerepel még terveink között hasonló rendezvény megvalósítása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése