Márton püspök születésnapjára

 

A rigmista sümegi szakács, akinek Padányi Biró Márton adott kenyeret kezébe

 

Kézirat nem ég el. Ezt az igazságot Bulgakov regényében olvastam, ám Szigligettől a Szent György-hegyig az életben is láthattam arra példát, hogy valaki nem papírra bízta az örök hírnevét jelentő művének fennmaradását. A 18. század nyolcvanas éveiben ugyanis akadt Batsányi Jánosnak egy kortársa a Szent György-hegyen, akinek négysoros rigmusait a főúri gazda, Tóti Lengyel Imre kőtáblákba vésette. A költőt Marton Mihálynak hívták, s ő lett Padányi Biró Márton püspök urunk sümegi kiskuktája, amikor árvaságra jutott:

TIZENKÉT ESZTENDŐS GYEREK MIDŐN VOLTAM

APÁMTÚL S ANYÁMTÚL ÁRVÁUL MARADTAM.

OSKOLÁBA SOHA SEMMIT NEM TANULTAM,

SÜMEGI KLASTROMBAN MINISTRÁLNI TUDTAM.

A magyar költészet napján

 

Szentek között hús-vér sümegiek

avagy Keresztury Dezső írott képe

 

 

Ha csüggedtek, gondoljatok Bíróra!

Sárviskóból hágott fel Veszprém

püspöki székébe s egy fél országot

megrakott derék épületekkel.

Konok magyarként összekülönbözött

káptalanával, Sümegre tette át

székhelyét s plébániatemplomát

Maulpertsch mesterrel pingáltatta ki.

Ott ül ma is a kóruson,

helyi kisurak veszik körül,

lábtól a Mester udvari díszben.

Bölcsen néz le reánk a pásztor

azt tanítja, a hazai nyájat

hazai módra kell terelni.

 

                    (Keresztury Dezső:

Bíró Márton arcképe előtt)

 

        Keresztury Dezső, dunántúli költő és polihisztor, verset írt Franz Anton Maulbertsch freskóinak azon részletére, amin a sváb festő Padányi Biró Márton püspök vonásait örökítette meg.

 

Mennyei ügyek kiállítás részlete

Kávéházi desszertkóstoló és kultúrtörténeti előadás

 

Örökölt ízeink

 

A magyar kultúra napja alkalmából, a 2026-os esztendő első rendezvényén egy olyan programmal szerettünk volna kedveskedni vendégeinknek, mely egyszerre nyújt gasztronómiai és kulturális élményt. Így született meg az ötlet, hogy a magyar kultúrtörténet egyik, sokak által kedvelt és széles érdeklődésnek örvendő témájához nyúljunk: a századfordulós kávéházi életet vettük nagyító alá.

Sétabotok természetrajza

 

Paliszandertől a feketenyárig…

 

A Palota Kávézó otthonos terében rendeztük meg az író-olvasó találkozót Zöldy Pállal, két új kötetének megjelenése alkalmából. 

Könyvbemutató a kávézóteraszon

 

Ismét összejöttek…

 

A sümegi vár és a püspöki palota ölelésében, a Palota Kávézó panorámás teraszán került sor a Várkonyi Nándor életműsorozat utolsó, nyomtatásban megjelent kötetének bemutatójára egy nyárvégi estén, méghozzá három irodalmár fesztelen társalgásával a kultúrhistória egyik nagy alakjáról, megosztva személyes élményeiket és emlékeiket!

Kende Kata "Kedves Bátyuskám" című könyvének bemutatója

 

Egy este a barátságról

 

„Ragyogófényű Nándorom!” – akár ez is lehetett volna a kötet címe, de a „Kedves Bátyuskám!” megszólítás ugyanilyen jól illusztrálja Várkonyi Nándor és Weöres Sándor szívélyes és szoros barátságát. Ez az este róluk szólt. 

 

Zöldy Pál verseskötetének bemutatója

 

Civilben (zsebre gyűrt glóriával)

 

A magyar költészet napja adta az apropóját Zöldy Pál első verseskötete bemutatójának. De többet kaptunk, mint szárnypróbálgató költeményeket.

Közönségtalálkozó a Palota Kávézóban

 

Az Országút Sümegre vezet!

 

Több évtizedes barátságok villantak fel meghívott fővárosi vendégeink és a hallgatóság soraiban ülő helyiek közös történeteiből, mely számunkra is meglepetést okozott, ugyanakkor visszaigazolást nyert az az előzetes megérzésünk, hogy az Országút hozzánk mintegy haza érkezik…

Könyvbemutató a Palota Kávézó teraszán

 

Örömzene

Dzsemmelésnek is hívják, a zenészek spontán játéka ez. Vagy nem. Jelen esetben például olyan novellák füzére, melyet a szerző mintegy a saját örömére vetett papírra, és valamiféleképpen az életöröm kifejezésére, átérzésére is használhatók. Hasznosak bizony, ezt bizton állíthatom, hiszen már kétszer is olvastam. Tartalmuk sokszor meghökkentő vagy megrázó, de végső soron mindenképpen felemelő. 

Ihletre találni

Ihletre találni

 

A sümegi Püspöki Palota egyike Magyarország azon kincsesládáinak, amely nem őrzi féltékenyen az ékszereit. Ez a láda nyitva van, és bárki részesülhet kincseiből. S aki belenéz, biztosan talál olyasmit, ami elvarázsolja, s gazdagabbá teszi.

Zöldy Pál húsvéti gondolatai

 

Ráhangolódás, újrahangolás, oldódás

 

Az évkör ünnepeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el a Húsvét. A tavaszi napéjegyenlőség napján a fény és a sötétség erői éppen kiegyenlítettek, ám azután a fény javára dől a mérleg, így a természet erői évről-évre újra és újra feltámadhatnak a tetszhalálból. Ha van szemünk rá, részesülhetünk a csodából.

Így van ez Keresztút-történettel is. Ha fülünk van rá, megértjük az üzenetét. Zöldy Pál a saját szava járásával, mélyen zengő orgánumán, átható tekintettel kísérve közvetítette azokat a gondolatokat, érzéseket, emlékeket, melyek a Keresztút kapcsán az ő lelkében hullámokat vertek. Ez a hullámverés átterjedt ránk, a hallgatóságra is, és ez már önmagában felejthetetlen élményt nyújtott, de ezen az estén más is történt… 

Kényes gyomorral

Padányi Biró Márton könyvtára 

 Az elmúlt szombaton, március 18-án tartalmas órákat tölthetett a palotában az érdeklődő. Vendégeink értékes ismeretekkel gazdagodtak Biró Márton könyvtáráról, majd megcsodálhattak egy 1668-ban nyomtatott kötetet, végül pedig élvezhették látványos architekturális vetítésünket.

A magyar kultúra napján

 

Évszázadok máig élő dallamai

 

    A magyar kultúra napján nem lehet szó nélkül elmenni azon kulturális örökségek mellett, melyeket a magyar katolikus egyháznak és jeles, példaértékű képviselőinek köszönhetünk.

    A katolikus keresztény liturgia elemei – bár természetesen változtak, formálódtak az idők során – sok-sok évszázados múltra tekintenek vissza. Ez nemcsak a szertartások rendjére vagy a szövegekre igaz, hanem az énekek dallamaira is. Már Padányi Biró Mártont megelőző századokra is jellemző volt, hogy egy-egy dallam úgy élt, úgy „használták”, hogy arra több szöveg is íródott. Ezek a dallamok egészen napjainkig fennmaradtak, így izgalmas belegondolni abba, hogy egy mai vasárnapi szentmisén ugyanarra a dallamra éneklünk, amire Biró Márton püspök hívei, sőt az ő őseik is énekeltek.

Tudjuk-e még, mit jelent a Menyecske?

 

Vízkereszttel, január 6-ával véget ér a karácsonyi időszak és kezdetét veszi a farsang. Ezen a napon eredetileg Jézus keresztelésére, a kánai menyegzőn történt csodatételre, és a napkeleti bölcsek látogatására emlékezett a római katolikus egyház. Később nyugaton ez utóbbi vált hangsúlyossá.

A kereszténység egyik legősibb ünnepének Padányi Biró Márton püspök is kiemelt figyelmet szentelt. Erről tanúskodik Evangyéliomi kenyér-mor’zalékok és apostoli búza-kalászok című prédikáció gyűjteményben megjelent Vízkereszt napján, illetve az azt követő vasárnapokon elhangzott igehirdetései.

 

Miért is nem találkoztak?

 

Ünnep a léleknek…

 …sok látogatónk érezte így, akik részt vettek a kötetbemutatón. Nem véletlenül, hiszen éppen az adventi időszak kezdete előtt gyűltünk össze a Püspöki Palota Tájképtermében egy kis baráti beszélgetésre. Átéléssel és meghatódva hallgattuk Zöldy Pál felolvasásait, kérdéseket tehettünk fel, rácsodálkozásunknak adhattunk hangot. De ne szaladjunk ennyire előre.

Volt egyszer egy város...

 

Szabó Attila: Volt egyszer egy Város

Szép, napsütéses délután lehetett, amikor gondolt egyet és lefeküdt a rétre, ott a dombok tövén, a nagy tó közelében. Azért gondolom, hogy napsütéses idő lehetett, mert olyankor igazán jól esik kifeküdni a rétre, hallgatni a bogarak csámcsogását, a fű zizegését, a tücskök készülődését az esti hangversenyre. Csak feküdni, felhőt bodorítani, álmokat hurkolni a nap sugaraira. Ezt hívják semmittevésnek, ha jól tudom.

Barokk kalandozás kávéillatban

 

Barokk kalandozás kávéillatban

    Egy olyan jeles alkalom, mint a magyar kultúra napja nem telhetett eseménytelenül hazánk barokk építészetének egyik kiemelkedő épületében, a sümegi Püspöki Palotában.

    Meghívott vendégünk Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár volt, aki többek között Az Irodalom visszavág című – az irodalomtörténetet rendhagyó módon tárgyaló – könyvsorozat szerzője, s nem utolsósorban Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelem nagy rajongója és kutatója. Előadása, a Kalandozások a barokk művészet labirintusában, nemcsak irodalmi témákat érintett, hanem a barokk építészet egyik emblematikus épületén, a Szent Péter-bazilikán keresztül hívta fel a figyelmet a korszak alkotóinak egyik törekvésére, a minél nagyszabásúbb illúziókeltésre.

"Kikönyöklök a szeles csillagokra" (21-81-81-21)

 

"Kikönyöklök a szeles csillagokra"

„Jó volt, hogy néha meglátogattál, és egy-egy vonalat Te fejeztél be a készülő képen…”

Nágel Kornél grafikusművész a kiállításmegnyitón bepillantást engedett abba, hogy a költőóriás, Pilinszky János versei által ihletett grafikák milyen alkotási folyamaton mentek keresztül.