Műhelymunka című kiállítás megnyitója

 

„Maulbertsch jó utódja”

 

A Pünkösdöt követő szombaton, Mészáros György festőművész 75. születésnapja alkalmából nyílt meg az a retrospektív tárlat, mely négy évtized munkásságából nyújt egy válogatást. A kiállítás mintegy bepillantást enged akár a műhelymunkába is: hogyan születnek meg a monumentális templomi alkotások, milyen fázisok előzik meg a helyszíni munkát. Természetesen láthatjuk az óriási szénrajzokat, a táblaképeket, de a kisebb tanulmányokat, grafikákat, rézkarcokat is. A Műhelymunka címet viselő tárlatot Tóth Csaba festőművész nyitotta meg az alábbi gondolatokkal:

 

Kedves Közönség!

Először is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a legjobb döntést hozta, hogy ma itt van. Ugyanis Magyarországon a mai napon ilyen csúcs minőségű kiállítás nem nyílik meg másutt, az most itt van, Sümegen. De tágítom a kört, mert úgy gondolom, hogy Európában sem… Azért gondolom mindezt, mert nem ismerek más kortárs alkotót, aki az európai képi tradíciót a (borzasztó ellentmondásos) mai kor közegében ilyen minőségben, ilyen kiválóságban felmutatja. Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is példátlan.

Képzeljük el magunkat, mintha száz évvel ezelőtt lennénk, egy Csontváry-kiállítás megnyitóján. – Legalább olyan katartikus élményről van szó. Vagy ha mondjuk ötven évvel ezelőtt egy Kondor Béla kiállítás-megnyitón ott lehettünk volna. Ez a mai megnyitó ezekkel egyenrangú, egyenértékű.

A magyar költészet napján

 

Szentek között hús-vér sümegiek

avagy Keresztury Dezső írott képe

 

 

Ha csüggedtek, gondoljatok Bíróra!

Sárviskóból hágott fel Veszprém

püspöki székébe s egy fél országot

megrakott derék épületekkel.

Konok magyarként összekülönbözött

káptalanával, Sümegre tette át

székhelyét s plébániatemplomát

Maulpertsch mesterrel pingáltatta ki.

Ott ül ma is a kóruson,

helyi kisurak veszik körül,

lábtól a Mester udvari díszben.

Bölcsen néz le reánk a pásztor

azt tanítja, a hazai nyájat

hazai módra kell terelni.

 

                    (Keresztury Dezső:

Bíró Márton arcképe előtt)

 

        Keresztury Dezső, dunántúli költő és polihisztor, verset írt Franz Anton Maulbertsch freskóinak azon részletére, amin a sváb festő Padányi Biró Márton püspök vonásait örökítette meg.

 

Mennyei ügyek kiállítás részlete

Vízkereszt a prédikációkban

 

Képletes beszédek és beszédes képek

 

Vízkereszt napján, a karácsonyi ünnepkör zárónapján, amikor utoljára szokták meggyújtani a „gyertyákat” a karácsonyfán, gondolataink visszarepülhetnek a majd’ három évszázaddal ezelőtti vízkereszti beszédekhez, ugyanakkor felidézhetünk történeti hagyományokat, vagy akár egy közelmúltbeli látogatást a sümegi Maulbertsch-falképeknél…

Freskók dallamai – pünkösdi koncert a plébániatemplomban

 

Quo vadis, Domine?

 

A Maulbertsch300 Emlékévben megvalósult programokat felsorolni is nehéz lenne, de elmondható, hogy sokszínű megközelítésben láttattuk és népszerűsítettük a sümegi freskóművet, mely bár a zseniális barokk festő alkotása, mégis kitör a képi keretekből, megszólítja a társművészeteket, teret ad és inspirációt nyújt más szempontú megközelítéseknek is. Például egy zenei érzékenységgel bíró szemlélő a freskók „dallamait” fogja hallani – és akár megszólaltatni saját hangszerén. Hasonlóképpen, egy a szavakkal jól bánó, írói tálentum tollából novellák születhetnek meg a képek nyomán. 

 (Mészáros Norbert fotója)

Interjú Gerlóczy Gáborral

 

Buborékangyalok

A misztérium ott érhető tetten, amikor az alkotó az ún. láthatatlan világból a látható világba az alkotást mintegy átemeli. A kiállításod kurátora (Máthé Andrea) szerint egyfajta ellentét feszül az alkotó lelkében a látható és láthatatlan világ között, mely feloldhatatlan, és teljesen természetes módon vezet a melankólia érzéséhez. Vajon az alkotás folyamata közben mit érez az a művész, aki végülis sikertelenül próbálja feloldani a feszülő ellentétet? Hiszen nem is tudna nem alkotni?

 

Amikor új képet kezdek festeni, nemritkán egy számomra is megmagyarázhatatlan feszültség lesz úrrá rajtam, de úgy gondolom, hogy ez mindenkire jellemző, aki a semmiből létre akar hozni valamit. A kép szubjektív üzeneteket hordoz, melyek lehetnek az én pillanatnyi személyes üzeneteim magamhoz, valakihez, valakikhez, és nyilvánvalóan nem szólhatnak mindenkihez. Amikor elkészül a kép, megteremtettem valamit, életre kel – így lesz életútja, története, és lesz halála is. Az üzenet befogadása számtalan tényezőtől függ, de biztosra vehető, hogy a kép minden nézőjére valamilyen hatást gyakorol. A hatás milyensége a befogadótól függ.

Adventi koncert a Maulbertsch Emlékévben

 

Tedd le a kést!

 

             Ezt a meglepő címet kapta a karácsonyi dráma, egy kortárs szerzőpáros közös munkájának eredménye, melyet örömmel mutattunk be az adventi időszak lezárásaképpen a palota dísztermében. – Az már kevésbé meglepő, hogy a műsor tematikáját a Maulbertsch által megfestett, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó sümegi freskók adták. Hiszen egész évben próbáltunk sokféleképpen kapcsolódni a sümegi freskóműhöz, és ezzel bizonyos szempontból úgymond „Maulbertsch-fővárossá” is avattuk az emlékévben ezt a barokkos hangulatú kisvárost. 

Maulbertsch Látóút – Szombathelyre

 

Maulbertsch nyomában Szombathelyre

Az ekkor már nagy hírnévnek örvendő freskófestőt régi ismerőse, Szily János püspök hívta Szombathelyre, és 1782-től egészen a festő haláláig munkakapcsolatban álltak itt. A püspöki palotában és a székesegyházban is láthatók munkái, így természetesen mindkét helyszínt beterveztük a látóútba. A barokk élményeket pedig – terveink szerint – egy kis ausztriai kiruccanással szerettük volna leöblíteni, méghozzá Léka várát vettük célba, egy középkori lovagvárat, a templomosok titkos talákozóhelyét...

MAULBERTSCH300 EMLÉKKONFERENCIA ELŐADÁSAI

 

Távol és mégis közel

 

2024. szeptember 20-án tartott emlékkonferencia előadásairól felvételeket készítettünk, melyeket most egy csokorba gyűjtve adunk közre azok számára, akik esetleg lemaradtak a programról. Érdemes akár újra meghallgatni az előadókat, hiszen bámulatos sokszínűséggel és változatos megközelítésekkel hozták közelebb számunkra a sümegi Maulbertsch-freskók keletkezésének körülményeit, az eltelt évszázadok történéseit, az eddigi beavatkozásokat, de még a jövőt is előre vetítették számunkra, hiszen a restaurálás lehetőségeiről is sok új információt tudhattunk meg. Érdekes volt megmerítkezni az egyéni nézőpontokban, és elgondolkodtató a jelen embere számára is a freskómű időtlen üzenete és az ahhoz fűződő, újra és újra megújítandó viszonyulásunk. Minden generációnak felelőssége a freskók megismerése, megismertetése és megóvása. Ebben nyújt segítséget az alábbiakban felvonultatott, rögzített anyag az elhangzott előadásokról:

MAULBERTSCH300 EMLÉKKONFERENCIA

 

Van egy közös ügyünk…

 

         Körülnéztem a konferenciateremben, és azt láttam, hogy hívó szavunkra összegyűltek a legkülönfélébb szempontokkal érkező résztvevők: művészettörténészek, restaurátorok, turisztikai szereplők, egyházi tisztségviselők, politikai vezetők, a városvezetés tagjai, muzeális intézmények képviselői, a közoktatásban szolgálatot teljesítők, közművelődési szakemberek, a társművészetek képviselői és megannyi nyitott szívű hallgatóság. Mindannyian azért voltunk jelen, mert van egy közös ügyünk. Hívhatjuk a sümegi Maulbertsch-freskóműnek, de talán időszerűbb inkább úgy megnevezni, hogy az „örökségünk”. Egy hatalmas érték, amit évszázadokkal ezelőtt hagytak ránk „örökül”. Nem szükséges kifejtenem, hogy mi dolgunk vele…

Kortárs alkotók Maulbertsch nyomdokain – kiállításmegnyitó és díjátadó

 

Újrafestett fények

 

        Megtelt a palota ihletett pillanatokkal. Csillogó szemű képzőművészek találkozó pontjává vált az udvar. Barokk dallamok kergetőztek a láthatatlan angyalszárnyakkal. Kíváncsi vendégek duruzsoltak a széksorokban. Aranyporos szavak röppentek a zsűritagok ajkairól – majd rózsaszínűre változtak a tapsoló tenyereken… Ez a sok csodás esemény egy 300 évvel ezelőtt született festőzseni halhatatlan érdemei nyomán bontakozott ki a szemünk előtt, óriási öröm volt a részesévé válni.

Maulbertsch Látóút – ezúttal Bécsbe

 

Maulbertsch köbre emelve

 

A művész választott székhelyvárosába látogattunk, ahol tényleg minden Róla szól, minden szál hozzá vezet. Bár nem itt született, hanem a Bóden-tó partján, de a Habsburg Birodalom fővárosában tanult az akadémián, és itt is rendezte be műhelyét, végül pedig itt tért örök nyugalomra a nyughatatlan ember. Ideje nagy részében a birodalom különböző szegleteiben alkotott, de mindig ide tért haza.

Maulbertsch Látóút: Pozsony, Szakolca, Kroměříž

3-századikra 4-keréken 5-ödmagammal

Magam nem mertem volna tervezni egy ilyen hosszú úttal, de egy frissen Maulbertsch-csel szerelembe esett freskórajongó bíztatására már szívesen megszerveztem a csehországi látóutat. A fő célpont a Kroměříž-i Maulbertsch Pinxit kiállítás volt.

Az első tervekben még szerepelt útközben (kb. 700 km!) Korneuburg, Mistelbach, Dyje, Mikulov, Brno és Bogoszló is, de az útvonal kalkulálásánál hamar rájöttem, hogy mindezekre túl kevés az egynapos út, ráadásul nem is mind egykönnyen látogatható, és a nyelvi nehézségek miatt nehézkes a leszervezése is, viszont benne maradhatott Pozsony és Szakolca.

Múzeumok Éjszakája 2024 – Egy éjszaka fekete-fehérben

 

A Múzeumok Éjszakája elevenséget hozott a palota 300 éves falai közé

 

A múzeumok kiállítóterei talán hűvös távolságtartással tárják értékeiket, kincseiket a látogatók elé. A régi, patinás, értékes tárgyi emlékek között sétálva a látogató esetleg kissé feszélyezve érzi magát.

Ünnepi megemlékezés a tricentenáriumon

 

Barokk születésnap – Maulbertsch 300

 

2024. június 7-én, pénteken kiemelten, de tulajdonképpen egész évben Franz Anton Maulbertschet ünnepeljük. Az öröknaptár szerint 1724-ben június 7. szerdára esett, és abban az évben június 4-én volt Pünkösd vasárnapja, tehát valamikor a Pünkösd hetén, nem tudjuk pontosan melyik napon születhetett Langenargenben a sváb festőpalánta, hiszen a keresztelő pontos dátumát szokták jegyezni. 

De miért éppen Sümegen ünnepeljük őt ilyen nagy hangsúllyal? – Városunk vitathatatlanul legnagyobb művészettörténeti értéke a plébániatemplom freskóműve. (Természetesen települési és vármegyei érték is, sőt, fel lett terjesztve a Magyar Értéktárba is.) A Püspöki Palota állandó kiállításának, a Mennyei ügyeknek is egyik súlypontja a Maulbertsch-műhely bemutatása, és ezt a kurátori koncepciónak köszönhetjük. Egyfajta látogatóközpontja lett így a palota a plébániatemplom freskóinak. Szerencsés az a vendég, aki először a Mennyei ügyeket tekinti meg, és utána látogat el a plébániatemplomba, mert már értő szemmel nézi a freskóművet.

Közös látóúton Maulbertsch nyomában I.

 

A zirci Máriák és a székesfehérvári freskók

 

         Az EVENiTa fantázianév alatt tevékenykedő sokoldalú szervezővel, Iván Anitával közösen határoztuk el, hogy a Maulbertsch Emlékévben megpróbáljuk közelebb hozni a festőzseni munkásságát az érdeklődőkhöz, azaz hogy éppen fordítva, közelebb visszük őket a helyszínekhez. Több ilyen látóút terve van a tarsolyunkban, és kb. kéthavonta szállunk buszra, hogy a szélrózsa minden irányába elindulva, megtekintsünk saját szemünkkel olyan freskókat és egyéb festményeket, melyek a Maulbertsch-műhelyhez tartoznak.

        Első ilyen közös utunk során Zircet és Székesfehérvárt vettük célba, a két helyszín között pedig lazítottunk egy kicsit Nádasdladányban.

Képzőművészeti alkotópályázat - Maulbertsch300

 

Ragadd meg a Fényt!

 

A fény világnapja (május 16.) a legkedvezőbb alkalom arra, hogy a Maulbertsch Emlékév egyik fő eseményét, a képzőművészeti alkotópályázat kiírását közzé tegyük. 

Sümeg Város Önkormányzata megbízásából a sümegi Püspöki Palota nyilvános képzőművészeti alkotópályázatot hirdet, melynek célja lehetőséget teremteni a kortárs alkotóknak, hogy – az ünnepelt művész életének, munkásságának emlékére és tiszteletére – papírra/vászonra fogalmazzák benyomásaikat.

A beérkezett pályaművekből időszaki kiállítás nyílik a Püspöki Palotában.

 

Erdélyi látóúton

 

Maulbertsch látóúton Erdélyben

 

Mivel 2024-ben Franz Anton Maulbertsch barokk festőzseni tricentenáriumát ünnepeljük – szinte egész évben –, a Talpalatnyi Sümeg és az EVENiTa közös szervezésében Maulbertsch Látóutak kerültek meghirdetésre, a szélrózsa minden irányába. Ezek jellemzően egynapos buszos kirándulások lesznek, kb. 45 fős részvétellel, kifejezetten Maulbertsch-helyszíneket megcélozva, akár csokorba gyűjtve. Viszont Maulbertsch működési területe, ha lehet ilyen kifejezéssel élni, az egykori Magyar Királyság elég nagy területére kiterjed, olyan messzire is, ahová nem egyszerű egynapos utazások keretében eljutni, ilyen pl. Csehország, Erdély, vagy akár Langenargen környéke, ahol született. 

Maulbertsch sümegi freskóműve – idegenvezetők világnapja

 

Festők titkai

Az idei év főszereplője nem más, mint Franz Anton Maulbertsch, akinek a munkássága nagy hangsúllyal jelenik meg a Püspöki Palota állandó kiállításán is. A tricentenárium alkalmából meghirdetett Emlékév első rendezvényét az idegenvezetők világnapjára időzítettük. Rögtön a publikálása pillanatától olyan nagy érdeklődés övezte, hogy 75 főnél le kellett zárnunk a regisztrációt, és módosítanunk kellett a bejárási útvonalon is. Hiszen a meghirdetett program több helyszín megtekintését is tartalmazta, melyek befogadó képessége különböző.

A fény festője a meggyőzés szolgálatában - rendezvénybeszámoló

„Jaguár a ponyva alatt”

    Akár egy pazar Jaguár, mely szürke ponyva alatt rejtőzik, kicsit olyan a Maulbertsch-freskók helyzete is a köztudatban. Egyszersmind nemzetközi elismerésnek örvendő, ugyanakkor sok helybéli számára még mindig túl kevéssé ismert értékünk. 

Maulbertsch mester születésnapjára

 

„A festő, ha ecsetet ragad, 
lebonthatja a falakat, 
s képeken át nyílik egy új világ…”

 

    Franz Anton MAULBERTSCH 299. születésnapján megosztjuk követőinkkel az „Egy vödör mész” című kisfilmünket, mely a Plébániatemplom festőinek szereplésével enged bepillantást „a fény festőjének” virtuóz megoldásaiba.

    A Mennyei ügyek című állandó kiállításunk festőfolyosóján vetített animációs kisfilmek arra hivatottak, hogy közelebb hozzák, könnyebben elképzelhetővé tegyék korunk embere számára a freskófestés bonyolult technikáját. Sümegen a festősegédeknek is sok feladat jutott. Maulbertsch több képen is szinte csak az utolsó simításokat végezte el. De hogy az utolsó ecsetvonásoknak mi volt a küldetése, és mennyiben változtatta meg a végső benyomást, az a közzé tett kisfilmből is kiderül: