Jelenünk születése - rendezvénybeszámoló

 

 

Jelenünk születése

 

„(…) a’ Sumeghi roppant templom kezednek csudálatos munkája.” – méltatja Steribig Gergely győri nyomdász Padányi Biró Márton püspök életének egyik kiemelkedő alkotását, a sümegi Urunk Mennybemenetele plébániatemplomot. [1]

Kvízest a Palota Kávézóban

 

Játékos örökség és örök játszótársak

 

 

Ilyen még nem volt a palotában, de jó alkalom adódott rá a műemléki világnap alkalmából, hogy megmozgassuk kicsit a téma iránt érdeklődő vendégeinket. Számos alkalommal hirdettünk már meg előadást, ismertetést, bejárást a műemlékvédelem ügyének ürügyén, de most olyan programot szerettünk volna megvalósítani, amelyben a vendégeink is aktív részesei, alakítói az estének, ahol visszajelzést kaphatunk arról, mennyire érinti meg eddigi hallgatóságunkat a téma, milyen tudásuk van erről, milyen kép alakult ki bennük a műemlékvédelem és a sümegi értékek mai helyzetéről. 

Kávéházi desszertkóstoló és kultúrtörténeti előadás

 

Örökölt ízeink

 

A magyar kultúra napja alkalmából, a 2026-os esztendő első rendezvényén egy olyan programmal szerettünk volna kedveskedni vendégeinknek, mely egyszerre nyújt gasztronómiai és kulturális élményt. Így született meg az ötlet, hogy a magyar kultúrtörténet egyik, sokak által kedvelt és széles érdeklődésnek örvendő témájához nyúljunk: a századfordulós kávéházi életet vettük nagyító alá.

Sétabotok természetrajza

 

Paliszandertől a feketenyárig…

 

A Palota Kávézó otthonos terében rendeztük meg az író-olvasó találkozót Zöldy Pállal, két új kötetének megjelenése alkalmából. 

Könyvbemutató a kávézóteraszon

 

Ismét összejöttek…

 

A sümegi vár és a püspöki palota ölelésében, a Palota Kávézó panorámás teraszán került sor a Várkonyi Nándor életműsorozat utolsó, nyomtatásban megjelent kötetének bemutatójára egy nyárvégi estén, méghozzá három irodalmár fesztelen társalgásával a kultúrhistória egyik nagy alakjáról, megosztva személyes élményeiket és emlékeiket!

Interjú Gerlóczy Gáborral

 

Buborékangyalok

A misztérium ott érhető tetten, amikor az alkotó az ún. láthatatlan világból a látható világba az alkotást mintegy átemeli. A kiállításod kurátora (Máthé Andrea) szerint egyfajta ellentét feszül az alkotó lelkében a látható és láthatatlan világ között, mely feloldhatatlan, és teljesen természetes módon vezet a melankólia érzéséhez. Vajon az alkotás folyamata közben mit érez az a művész, aki végülis sikertelenül próbálja feloldani a feszülő ellentétet? Hiszen nem is tudna nem alkotni?

 

Amikor új képet kezdek festeni, nemritkán egy számomra is megmagyarázhatatlan feszültség lesz úrrá rajtam, de úgy gondolom, hogy ez mindenkire jellemző, aki a semmiből létre akar hozni valamit. A kép szubjektív üzeneteket hordoz, melyek lehetnek az én pillanatnyi személyes üzeneteim magamhoz, valakihez, valakikhez, és nyilvánvalóan nem szólhatnak mindenkihez. Amikor elkészül a kép, megteremtettem valamit, életre kel – így lesz életútja, története, és lesz halála is. Az üzenet befogadása számtalan tényezőtől függ, de biztosra vehető, hogy a kép minden nézőjére valamilyen hatást gyakorol. A hatás milyensége a befogadótól függ.

Délutáni tea Széchenyi Tímeával

 

A közösségek fontossága

 

A magyar kultúra „másnapján”, január 23-án a Palota Kávézó vendégei voltunk egy csésze teára és egy meghitt beszélgetésre. Többen is jelen voltak az előző napi Felemelkedés konferencia hallgatóságából, számukra mindenképpen egy könnyed levezetése, lekerekítése lehetett az ott elhangzott rengeteg információnak. A reformkor bicentenáriumának apropójából meghirdetett Széchenyi Emlékév rendezvénysorozatának első állomásaként adott otthont Sümeg a konferenciának, hiszen a történelmi család legkorábbi és egyik legkiemelkedőbb alakja, Széchényi György városunknak is nagy építtetője, jótevője volt. A tartalmas program egyik fő szervezője a Gróf Széchenyi Család Alapítvány volt, melynek kuratóriumi elnöke Széchenyi Tímea, a történelmi család leszármazottja, egészen pontosan Széchényi Ferenc, a nagy könyvtár- és múzeumalapító szépunokája. 

Kende Kata "Kedves Bátyuskám" című könyvének bemutatója

 

Egy este a barátságról

 

„Ragyogófényű Nándorom!” – akár ez is lehetett volna a kötet címe, de a „Kedves Bátyuskám!” megszólítás ugyanilyen jól illusztrálja Várkonyi Nándor és Weöres Sándor szívélyes és szoros barátságát. Ez az este róluk szólt. 

 

Múzeumok Éjszakája 2024 – Egy éjszaka fekete-fehérben

 

A Múzeumok Éjszakája elevenséget hozott a palota 300 éves falai közé

 

A múzeumok kiállítóterei talán hűvös távolságtartással tárják értékeiket, kincseiket a látogatók elé. A régi, patinás, értékes tárgyi emlékek között sétálva a látogató esetleg kissé feszélyezve érzi magát.

Zöldy Pál verseskötetének bemutatója

 

Civilben (zsebre gyűrt glóriával)

 

A magyar költészet napja adta az apropóját Zöldy Pál első verseskötete bemutatójának. De többet kaptunk, mint szárnypróbálgató költeményeket.

Közönségtalálkozó a Palota Kávézóban

 

Az Országút Sümegre vezet!

 

Több évtizedes barátságok villantak fel meghívott fővárosi vendégeink és a hallgatóság soraiban ülő helyiek közös történeteiből, mely számunkra is meglepetést okozott, ugyanakkor visszaigazolást nyert az az előzetes megérzésünk, hogy az Országút hozzánk mintegy haza érkezik…

Könyvbemutató a Palota Kávézó teraszán

 

Örömzene

Dzsemmelésnek is hívják, a zenészek spontán játéka ez. Vagy nem. Jelen esetben például olyan novellák füzére, melyet a szerző mintegy a saját örömére vetett papírra, és valamiféleképpen az életöröm kifejezésére, átérzésére is használhatók. Hasznosak bizony, ezt bizton állíthatom, hiszen már kétszer is olvastam. Tartalmuk sokszor meghökkentő vagy megrázó, de végső soron mindenképpen felemelő. 

Vendégünk Nagy Péter világutazó

 

A kis herceggel a Föld körül

 

Azok kedvéért, akik nem jutottak el rendezvényünkre: egy olyan világutazót képzeljenek el, aki megtölti lélekkel, történetekkel az úticélokat. Mert minden élménynek, utazásnak tanulsága, sőt üzenete van, amit mi magunk is megláthatunk, ha ilyen szemmel nézünk rá. Ebben lehet segítségünkre legutóbbi vendégünk, Nagy Péter – akár a Palota Kávézóban ücsörögve, akár a fotelben olvasgatva otthon. 

Nem trükközök, csak tükrözök

 Nem trükközök, csak tükrözök

 Az élmény nagyon friss, még ropogós, meleg, illata betölti a teret. A varázs, mellyel telehintette a palota kávézóját, finom rétegként rárakódott a figyelmesen hallgató közönségre, de ott lebeg ma is a levegőben, meg-megcsillan a kávézóba költözött bohócok szemében, s apró magva talán már csírázni is kezdett az értő, befogadó hallgatóság szívében.

Aki itt volt tegnap este, ajándékot kapott. Egy kis batyut, aminek segítségével – mint a népmesék hősei – talán könnyebben boldogul a sokszor küzdelmes hétköznapokban, mint korábban. Talán másképp köszönt rá ma reggel az utcán az ismerősére, talán tudatosabban kereste – s jó esetben meglelte – a szemkontaktust, és egy mosollyal megkoronázva a pillanatot, talán jobb kedvvel, derűsebben mentek tovább mindketten.

Volt egyszer egy város...

 

Szabó Attila: Volt egyszer egy Város

Szép, napsütéses délután lehetett, amikor gondolt egyet és lefeküdt a rétre, ott a dombok tövén, a nagy tó közelében. Azért gondolom, hogy napsütéses idő lehetett, mert olyankor igazán jól esik kifeküdni a rétre, hallgatni a bogarak csámcsogását, a fű zizegését, a tücskök készülődését az esti hangversenyre. Csak feküdni, felhőt bodorítani, álmokat hurkolni a nap sugaraira. Ezt hívják semmittevésnek, ha jól tudom.

Barokk kalandozás kávéillatban

 

Barokk kalandozás kávéillatban

    Egy olyan jeles alkalom, mint a magyar kultúra napja nem telhetett eseménytelenül hazánk barokk építészetének egyik kiemelkedő épületében, a sümegi Püspöki Palotában.

    Meghívott vendégünk Nényei Pál író, drámaíró, középiskolai tanár volt, aki többek között Az Irodalom visszavág című – az irodalomtörténetet rendhagyó módon tárgyaló – könyvsorozat szerzője, s nem utolsósorban Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelem nagy rajongója és kutatója. Előadása, a Kalandozások a barokk művészet labirintusában, nemcsak irodalmi témákat érintett, hanem a barokk építészet egyik emblematikus épületén, a Szent Péter-bazilikán keresztül hívta fel a figyelmet a korszak alkotóinak egyik törekvésére, a minél nagyszabásúbb illúziókeltésre.