Már negyedszer a palota színpadán
A Sümegi Zeneiskola tehetséges növendékei és tanárai adtak koncertet a Püspöki Palota szabadtéri színpadán, és nem most először, hiszen ez már hagyománynak mondható. 2023-ban volt az első ilyen alkalom, és akkor sajnos a zord időjárás elől behúzódtunk az udvari rendezvényterembe, de ezúttal kegyes volt hozzánk az Ég, és zavartalanul megtarthattuk a programot a gyönyörűen virító levendulák ölelésében.
„Maulbertsch jó utódja”
A Pünkösdöt követő szombaton, Mészáros György festőművész 75. születésnapja alkalmából nyílt meg az a retrospektív tárlat, mely négy évtized munkásságából nyújt egy válogatást. A kiállítás mintegy bepillantást enged akár a műhelymunkába is: hogyan születnek meg a monumentális templomi alkotások, milyen fázisok előzik meg a helyszíni munkát. Természetesen láthatjuk az óriási szénrajzokat, a táblaképeket, de a kisebb tanulmányokat, grafikákat, rézkarcokat is. A Műhelymunka címet viselő tárlatot Tóth Csaba festőművész nyitotta meg az alábbi gondolatokkal:
Kedves Közönség!
Először is szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a legjobb döntést hozta, hogy ma itt van. Ugyanis Magyarországon a mai napon ilyen csúcs minőségű kiállítás nem nyílik meg másutt, az most itt van, Sümegen. De tágítom a kört, mert úgy gondolom, hogy Európában sem… Azért gondolom mindezt, mert nem ismerek más kortárs alkotót, aki az európai képi tradíciót a (borzasztó ellentmondásos) mai kor közegében ilyen minőségben, ilyen kiválóságban felmutatja. Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is példátlan.
Képzeljük el magunkat, mintha száz évvel ezelőtt lennénk, egy Csontváry-kiállítás megnyitóján. – Legalább olyan katartikus élményről van szó. Vagy ha mondjuk ötven évvel ezelőtt egy Kondor Béla kiállítás-megnyitón ott lehettünk volna. Ez a mai megnyitó ezekkel egyenrangú, egyenértékű.
Improvizatív barokk
„A programváltoztatás jogát fenntartjuk.” – Ezzel a varázsmondattal szoktuk zárni hirdetményeinket, s most kellett is élnünk a lehetőséggel. A múzeumi világnapi terveinket ugyanis a gondviselés átrajzolta, így számunkra is meglepetés program valósult meg. De nem bánjuk, mert így is nagyon jól éreztük magunkat, új szempontokkal és tudással gazdagodtunk „beugró sztárjaink”-nak köszönhetően.
Játékos örökség és örök játszótársak
Ilyen még nem volt a palotában, de jó alkalom adódott rá a műemléki világnap alkalmából, hogy megmozgassuk kicsit a téma iránt érdeklődő vendégeinket. Számos alkalommal hirdettünk már meg előadást, ismertetést, bejárást a műemlékvédelem ügyének ürügyén, de most olyan programot szerettünk volna megvalósítani, amelyben a vendégeink is aktív részesei, alakítói az estének, ahol visszajelzést kaphatunk arról, mennyire érinti meg eddigi hallgatóságunkat a téma, milyen tudásuk van erről, milyen kép alakult ki bennük a műemlékvédelem és a sümegi értékek mai helyzetéről.
Híd a Bach folyón
Egy igazán különleges kápolnakoncertnek lehettünk részesei a Bach Mindenkinek Fesztivál szervezőinek jóvoltából. Kovács Zalán László fesztiváligazgató, a fesztivál megálmodója, motorja, többszörösen kitüntetett tubaművész hozta el saját formációját, az M-Bridge Triót, kiegészülve egy vendégelőadóval.
Képletes beszédek és beszédes képek
Vízkereszt napján, a karácsonyi ünnepkör zárónapján, amikor utoljára szokták meggyújtani a „gyertyákat” a karácsonyfán, gondolataink visszarepülhetnek a majd’ három évszázaddal ezelőtti vízkereszti beszédekhez, ugyanakkor felidézhetünk történeti hagyományokat, vagy akár egy közelmúltbeli látogatást a sümegi Maulbertsch-falképeknél…
Léleksimogató
A Püspöki Palotában az adventi várakozás csendjét különleges pillanat nyitotta meg: a koncertet finom csengőszó indította, mintha maga az ünnep lépett volna be a terembe. A Hévíz Quartett négy kivételes művésznője –Laborfalvi Lászlóné (zongora), Holczerné Szabó Ágnes (furulya és ének), Balázs Árpádné (furulya és ének), Pekár Zsuzsanna (hegedű) – olyan bensőséges zenei világot teremtett, amely méltán viselte a Léleksimogató címet.
„..az előbbinél jobb-izlésű,
csinos formába öntetett…”
Kopácsy Józsefre emlékezünk idén, születésének 250. és veszprémi püspöki beiktatásának 200. évfordulóján. Nekünk is fontos, hiszen tevékenységével a sümegiek mindennapjaira is hatást gyakorolt, sőt a Püspöki Palota építéstörténetében is nyomot hagyott. Róla mesélünk blogunk hasábjain.
Odakint - Idebent
Kivételes alkalomból gyűltünk össze a palota Rokokó termében: a Magyar Festészet Napját ünnepeltük Németh Ida keszthelyi festőművész időszaki tárlatának megnyitójával. A barokk pompa és a 18. századi műtárgyak között egyfajta időutazásra indulhattunk – de nemcsak a múltba, hanem a festészet örök jelenébe is.
Németh Ida a képeinek segítségével a Balaton partjára, a magyar táj lírai szépségébe kalauzolja a szemlélőt. Festményeinek finomsága, színpompája és érzékenysége különösen jól rezonál e rokokó tér eleganciájával. Mintha a barokk és rokokó ornamentika, a fények játéka és a természet iránti rajongás újraéledne ezekben a balatoni látképekben – „kortárs ecsettel”, de örök érzékenységgel.
Tanári hangverseny
Október 3-án, a zene világnapja alkalmából újra jótékonysági koncertet rendeztünk a Püspöki Palota csodás Rokokó termében. Az est során barokk dallamok, majd klasszikus és kortárs művek csendültek fel, a sümegi Zeneiskola tanárainak közvetítésével.
Felléptek: Czimondorné Koncz Fruzsina (ének), Fazekas-Cserey Anna (fuvola), Horváth-Simon Szabina (furulya), Kovács Ottilia Karma (zongora), Lenkei-Major Lilla (harsona), Tobak-Csánicz Nóra (zongora) és Johann Attila (tuba). Egykori tanítványaik, akik a sümegi zenetanárok szárnyai alól repültek ki, szintén emelték az est fényét emlékezetes és virtuóz játékukkal: Lents Dorottya (zongora) és Ravasz Dominika (furulya).
A MI ÖRÖKSÉGÜNK - A MI ÜNNEPÜNK!
Műemléki értékeink és kultúrtörténeti örökségünk előtt tisztelegve e napon a Mennyei ügyek állandó kiállítás megtekintését díjtalanul biztosítottuk minden érdeklődő számára. Sőt, a meghirdetett séták keretében a kastély építéstörténetének egy-egy szakaszáról meséltünk vendégeinknek:
Paliszandertől a feketenyárig…
A Palota Kávézó otthonos terében rendeztük meg az író-olvasó találkozót Zöldy Pállal, két új kötetének megjelenése alkalmából.
Ismét összejöttek…
A sümegi vár és a püspöki palota ölelésében, a Palota Kávézó panorámás teraszán került sor a Várkonyi Nándor életműsorozat utolsó, nyomtatásban megjelent kötetének bemutatójára egy nyárvégi estén, méghozzá három irodalmár fesztelen társalgásával a kultúrhistória egyik nagy alakjáról, megosztva személyes élményeiket és emlékeiket!
Mitikus valóság
Új időszaki kiállításunk a Mitikus Valóság címet viseli. Megnyitójára augusztus 23-án került sor a kiállító művészek és számos érdeklődő jelenlétében. A tárlaton az Orgona 22 Galéria által szervezett harmadik művésztelepen, idilli természeti környezetben, Badacsonyörsön született művek kerülnek bemutatásra, kiegészítve egyéb válogatott alkotásokkal.
Megkoronáztuk a nyarat!
Nemzeti ünnepünk alkalmából Látogatóközpontunkat sokan felkeresték, ami nem is csoda, hiszen a lenyűgöző állandó kiállítás megtekintésén túl is számos élmény várt a látogatókra:
Színöröm
"Bíró Sándor művészetének két alapvető inspiráló forrása az idő és a természet, e két fogalom által meghatározott koordináta rendszerben helyezhetők el művei. Hol egymást metsző pontokban találkoznak, hol párhuzamosan haladnak, hol egymás inverzeként értelmezhetők.
Muzsikáló palota
2023 óta immár hagyománynak mondható, hogy a szünidő megkezdése előtt a sümegi Zeneiskola növendékei örömkoncertet adnak a Püspöki Palota szabadtéri színpadán. 2025. június 12-én, csütörtökön 17 órától hallgathattuk meg a jelenlegi és már kirepült, egykori növendékek bemutatkozó produkcióit, az őket tanító zenepedagógusok kíséretével.
Quo vadis, Domine?
A Maulbertsch300 Emlékévben megvalósult programokat felsorolni is nehéz lenne, de elmondható, hogy sokszínű megközelítésben láttattuk és népszerűsítettük a sümegi freskóművet, mely bár a zseniális barokk festő alkotása, mégis kitör a képi keretekből, megszólítja a társművészeteket, teret ad és inspirációt nyújt más szempontú megközelítéseknek is. Például egy zenei érzékenységgel bíró szemlélő a freskók „dallamait” fogja hallani – és akár megszólaltatni saját hangszerén. Hasonlóképpen, egy a szavakkal jól bánó, írói tálentum tollából novellák születhetnek meg a képek nyomán.
Buborékangyalok
A misztérium ott érhető tetten, amikor az alkotó az ún. láthatatlan világból a látható világba az alkotást mintegy átemeli. A kiállításod kurátora (Máthé Andrea) szerint egyfajta ellentét feszül az alkotó lelkében a látható és láthatatlan világ között, mely feloldhatatlan, és teljesen természetes módon vezet a melankólia érzéséhez. Vajon az alkotás folyamata közben mit érez az a művész, aki végülis sikertelenül próbálja feloldani a feszülő ellentétet? Hiszen nem is tudna nem alkotni?
Amikor új képet kezdek festeni, nemritkán egy számomra is megmagyarázhatatlan feszültség lesz úrrá rajtam, de úgy gondolom, hogy ez mindenkire jellemző, aki a semmiből létre akar hozni valamit. A kép szubjektív üzeneteket hordoz, melyek lehetnek az én pillanatnyi személyes üzeneteim magamhoz, valakihez, valakikhez, és nyilvánvalóan nem szólhatnak mindenkihez. Amikor elkészül a kép, megteremtettem valamit, életre kel – így lesz életútja, története, és lesz halála is. Az üzenet befogadása számtalan tényezőtől függ, de biztosra vehető, hogy a kép minden nézőjére valamilyen hatást gyakorol. A hatás milyensége a befogadótól függ.
