Improvizatív barokk
„A programváltoztatás jogát fenntartjuk.” – Ezzel a varázsmondattal szoktuk zárni hirdetményeinket, s most kellett is élnünk a lehetőséggel. A múzeumi világnapi terveinket ugyanis a gondviselés átrajzolta, így számunkra is meglepetés program valósult meg. De nem bánjuk, mert így is nagyon jól éreztük magunkat, új szempontokkal és tudással gazdagodtunk „beugró sztárjaink”-nak köszönhetően.
A „második Mária”
Így nevezte ugyanis a palota építtetője, Márton püspök Mária Teréziát, utalva országunk oltalmazójára, és egyszersmind kifejezve odaadását az uralkodónő iránt. Kútba nézés című szabadegyetemi előadássorozatunk keretében ezt a kort idéztük meg Tar Ferenc történész roppant érzékletes és érdekfeszítő előadásának köszönhetően.
Padányi Biró Márton életéről – elsősorban Pehm (Mindszenty) Józsefnek köszönhetően – meglehetősen sokat tudunk, mégis rengeteg nyitott kérdés van még a püspökkel kapcsolatban.
A sok eldöntetlen kérdés egyike mindjárt Biró Márton születésének pontos dátuma. A kutatás nem kevesebb, mint három lehetséges évszámot jelöl meg: 1693, 1696 és 1697 is szóba jöhet a püspök születésének évszámaként.
Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (V.)
Múltba repítő olajkép
Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (IV.)
Szentháromság kompozíció
Padányi Biró Márton püspök rendkívül fontosnak tartotta, hogy minden egyházközség rendelkezzen egy szentháromság szoborral, melyet a körmeneteken hordozni tudnak, a szegényebb közösségek számára ajándékba adta ezeket a szobrokat. Ilyen alkotás például az általa készíttetett Szentháromság szoborcsoport két tagja is, melyek helyet kapnak a felújított sümegi Püspöki Palotában.
Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (II.)
Bár a kíváncsi szemlélő egyelőre csak a palota bezárt kapuját láthatja, a falakon belül eközben szorgos munka folyik annak érdekében, hogy a barokk emlékek e különleges gyöngyszemét mielőbb megmutathassuk a nagyközönségnek.
Rézszőke báj
A Püspöki Palota csillárjainak egyike felújított, hozzá méltó külsőt kapott, és elfoglalta új helyét. A gazdagon díszített, szemkápráztató alkotást az épület oratóriumában tekinthetik meg a látogatók. Bár a gyönyörű csillár önmagában is lenyűgöző, az oratórium mennyezetének stukkódíszei csak fokozzák a különleges látványt.
A rokokó kályha színei
A díszterem impozáns méretű barokk kályhájának részleteit látjuk a képeken, s minden kis kiragadott részlethez egy költői megfogalmazást párosítottunk.
Madonnás csillár költözött a Sümegi Püspöki Palotába.
Új otthonra lelt az egyik emeleti kiállítótermünkben, és rögtön úgy beilleszkedett, mintha mindig is itt lakott volna. Sárgaréz testét ódon színek árnyalják, melyek visszaköszönnek a mennyezeti falképeken. Karjairól lenyújtózó rügyei a gótika formavilágát idézik. Fényt árasztó „gyertyái” alatt óvón tárják ki virágkelyheiket a csepegtetők. Tizenkét karjával öleli a teret, fényárban fürdetve a csillárszáron elhelyezkedő koronás Madonnát, aki bal karján a kisded Jézust, jobb kezében pedig jogart tart. A csillár alsó végéről letekintő szigorú oroszlán fejét neogót rügysor keretezi. Pazar látvány…
Káprázatos kályhák a Püspöki
Palotában
