A MI ÖRÖKSÉGÜNK - A MI ÜNNEPÜNK!
Műemléki értékeink és kultúrtörténeti örökségünk előtt tisztelegve e napon a Mennyei ügyek állandó kiállítás megtekintését díjtalanul biztosítottuk minden érdeklődő számára. Sőt, a meghirdetett séták keretében a kastély építéstörténetének egy-egy szakaszáról meséltünk vendégeinknek:
Távol és mégis közel
2024. szeptember 20-án tartott emlékkonferencia előadásairól felvételeket készítettünk, melyeket most egy csokorba gyűjtve adunk közre azok számára, akik esetleg lemaradtak a programról. Érdemes akár újra meghallgatni az előadókat, hiszen bámulatos sokszínűséggel és változatos megközelítésekkel hozták közelebb számunkra a sümegi Maulbertsch-freskók keletkezésének körülményeit, az eltelt évszázadok történéseit, az eddigi beavatkozásokat, de még a jövőt is előre vetítették számunkra, hiszen a restaurálás lehetőségeiről is sok új információt tudhattunk meg. Érdekes volt megmerítkezni az egyéni nézőpontokban, és elgondolkodtató a jelen embere számára is a freskómű időtlen üzenete és az ahhoz fűződő, újra és újra megújítandó viszonyulásunk. Minden generációnak felelőssége a freskók megismerése, megismertetése és megóvása. Ebben nyújt segítséget az alábbiakban felvonultatott, rögzített anyag az elhangzott előadásokról:
Barokk születésnap – Maulbertsch 300
2024. június 7-én, pénteken kiemelten, de tulajdonképpen egész évben Franz Anton Maulbertschet ünnepeljük. Az öröknaptár szerint 1724-ben június 7. szerdára esett, és abban az évben június 4-én volt Pünkösd vasárnapja, tehát valamikor a Pünkösd hetén, nem tudjuk pontosan melyik napon születhetett Langenargenben a sváb festőpalánta, hiszen a keresztelő pontos dátumát szokták jegyezni.
De miért éppen Sümegen ünnepeljük őt ilyen nagy hangsúllyal? – Városunk vitathatatlanul legnagyobb művészettörténeti értéke a plébániatemplom freskóműve. (Természetesen települési és vármegyei érték is, sőt, fel lett terjesztve a Magyar Értéktárba is.) A Püspöki Palota állandó kiállításának, a Mennyei ügyeknek is egyik súlypontja a Maulbertsch-műhely bemutatása, és ezt a kurátori koncepciónak köszönhetjük. Egyfajta látogatóközpontja lett így a palota a plébániatemplom freskóinak. Szerencsés az a vendég, aki először a Mennyei ügyeket tekinti meg, és utána látogat el a plébániatemplomba, mert már értő szemmel nézi a freskóművet.
A „második Mária”
Így nevezte ugyanis a palota építtetője, Márton püspök Mária Teréziát, utalva országunk oltalmazójára, és egyszersmind kifejezve odaadását az uralkodónő iránt. Kútba nézés című szabadegyetemi előadássorozatunk keretében ezt a kort idéztük meg Tar Ferenc történész roppant érzékletes és érdekfeszítő előadásának köszönhetően.
Kútba nézés
A sümegi Püspöki Palota második aranykora jött el a Kastélyprogram keretében megvalósult felújításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a palota történetében és épületében testet öltött értékek megóvása és tudatosítása érdekében egyfajta szabadegyetemként egy új előadás-sorozat születhessen meg, mely a „Kútba nézés” összefoglaló címet kapta.
„Jaguár a ponyva alatt”
Akár egy pazar Jaguár, mely szürke ponyva alatt rejtőzik, kicsit olyan a Maulbertsch-freskók helyzete is a köztudatban. Egyszersmind nemzetközi elismerésnek örvendő, ugyanakkor sok helybéli számára még mindig túl kevéssé ismert értékünk.
Padányi Biró Márton könyvtára
Az elmúlt szombaton, március 18-án tartalmas órákat tölthetett a palotában az érdeklődő. Vendégeink értékes ismeretekkel gazdagodtak Biró Márton könyvtáráról, majd megcsodálhattak egy 1668-ban nyomtatott kötetet, végül pedig élvezhették látványos architekturális vetítésünket.
