Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (VI.)

Köpenyes Madonna

     Pazar színek, magyarságunk elemi szimbólumai, történelmünk alapjait lerakó személyek. Nagyon tömören így lehetne összefoglalni Vogl Gergely 1751-ben született művének, Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának című képének lényegét.

  A palota kápolnájába belépve az olajképek közül a több, mint 2 m magas festmény ragadja meg leginkább a tekintetet. 

Szerencsés elhelyezkedésének hála, a közvetlen napsugárzástól megkímélt felület a mai napig ragyogóan élénk színekkel örvendezteti meg a szemlélőt. Arany, piros és kék árnyalatok, a viseletek aprólékosan kidolgozott részletei, a fény érzékeltetésének mesteri kivitelezése teszik teljessé a vizuális élményt.

  A kép esszenciája azonban összetett jelentéstartalmában rejlik. Érdekessé nem a témája teszi, hanem a téma megjelenítése. Szűz Máriát Köpenyes Madonnaként látjuk, mint népét oltalmazó királynét, aki égi koronáját Istentől, Jézustól és a Szent Lélektől kapja. Padányi Biró Márton működésének két lényeges pontja volt a Szentháromság tisztelete, és a Regnum Marianum eszme hangsúlyozása. A festmény tehát a püspök politikai programjának művészi ábrázolása.

Szent István felajánlja Magyarország hatalmi jelképeit, a Boldogságos Szűznek. (Vogl Gergely, 1750 Püspöki Palota, Szent Márton kápolna oltárkép, részlet)

 

Az oltárkép felirata:

LEVA EIVS ETDEXTERA ILLIVS l: BENIGÉ l: 

AMPLEXABITVR VOS, cant, z v.6.

Az idézet az Énekek énekéből van, az eredeti:

„Leva eius [sub capite meo] et dextera illius amplexabitur me”

- „Balját a fejem alá teszi, a jobbjával meg átkarol”

Padányi átiratában:

„Baljával és jobbjával átkarol benneteket.”