Hét határon messze túl

„Mindenki tudja, hogy e vidéken minden út

 Sümegre vezet”

 Ezekkel a szavakkal szólal meg Padányi Biró Márton Faragó András színművész hangján a Püspöki Palota Mennyei ügyek című kiállításának fogadótermében. 

 

De mit is értett Padányi e vidék alatt? Meddig értek annak a területnek a határai, melyet kormányzott, s melynek egyik birtokközpontja a 18. század közepén ez a kicsi, dunántúli település?

Ha találgatásokba bocsátkoznánk, ne szerénykedjünk! A veszprémi egyházmegye akkoriban jóval nagyobb volt, mint napjainkban. Északkeleti csücske egészen a Dunakanyarig nyújtózkodott, délen pedig egy rövid szakaszon a Dráva határolta.

Akinek a falak mesélnek

 

Koppány Tibor kiállítása

 

  A Püspöki Palota közösségének szívügye ez az időszaki kiállítás, mert Koppány Tibor munkássága fontos része az épület történetének. De kölcsönös ez a kötődés, hiszen a Koppány családnak már három generációja mondhatja el magáról, hogy életének fontos része a sümegi püspöki palota. Talán ezért is lett ilyen meghitt hangulatú, mégis jelentőségteljes a megnyitó ünnepség. 

Anyák napja alkalmából

„Vérzett a szíve az édesanyának,

amikor utoljára megcsókolta búcsúzóban…”

 Az anyai aggódást, féltést, szeretetet nagyon szépen megragadó mondat. Még gyermek volt Biró Márton, amikor édesanyja nehéz döntést volt kénytelen hozni. A mélyen hívő, katolikus Hagymássy Katalin a református többségű környezetből Jászárokszállásra küldi fiát, hogy ott „növekedjék bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.”