„Mindenki tudja, hogy e vidéken minden út
Sümegre vezet”
Ezekkel a szavakkal szólal meg Padányi Biró Márton Faragó András színművész hangján a Püspöki Palota Mennyei ügyek című kiállításának fogadótermében.
De mit is értett Padányi e vidék alatt? Meddig értek annak a területnek a határai, melyet kormányzott, s melynek egyik birtokközpontja a 18. század közepén ez a kicsi, dunántúli település?
Ha találgatásokba bocsátkoznánk, ne szerénykedjünk! A veszprémi egyházmegye akkoriban jóval nagyobb volt, mint napjainkban. Északkeleti csücske egészen a Dunakanyarig nyújtózkodott, délen pedig egy rövid szakaszon a Dráva határolta.
Olyan, Sümegtől távoli települések is a veszprémi püspökséghez tartoztak, mint Szigetmonostor, Rácalmás vagy Kaposfüred. Közülük Szigetmonostor van Sümegtől a legtávolabb. A várostól északkeletre található, több, mint 200 kilométernyire. Ha Rácalmásra szeretnénk látogatni, 164 km-t, ha pedig Kaposfüredre mennénk, 127 km-t kellene utaznunk. De ennél sokkal érdekesebb, hogy mindhárom településen olyan templomot találunk, melyet Padányi Biró Márton építtetett.
De nem szükséges ennyire messze mennünk! Sümeg, Káptalanfa, Mihályfa, Nyirád, Óhid, Tekenye, Zalagyömörő temploma csak néhány azon 93 templom közül, melyeket a püspök alapjaiból emelt. Ha ehhez számítjuk még a felújított templomokat, akkor az építkezések száma több, mint 200 (!), s megemlíthetjük még Keszthely, Sümegcsehi, Sümegprága, Tapolca, Zalaszentgrót, Csabrendek templomait is.
Az óriási egyházmegye magához méltó püspökre talált Padányi személyében, akinek sikerült felvirágoztatnia a római katolicizmust egy erősen protestáns többségű, kevés katolikus templommal rendelkező területen. Nélküle egész másképp festene a mai Dunántúl vallási térképe.
A térkép forrása: Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Szerk.: Hermann István, Karlinszky Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése