A magyar kultúra napján

 

Évszázadok máig élő dallamai

 

    A magyar kultúra napján nem lehet szó nélkül elmenni azon kulturális örökségek mellett, melyeket a magyar katolikus egyháznak és jeles, példaértékű képviselőinek köszönhetünk.

    A katolikus keresztény liturgia elemei – bár természetesen változtak, formálódtak az idők során – sok-sok évszázados múltra tekintenek vissza. Ez nemcsak a szertartások rendjére vagy a szövegekre igaz, hanem az énekek dallamaira is. Már Padányi Biró Mártont megelőző századokra is jellemző volt, hogy egy-egy dallam úgy élt, úgy „használták”, hogy arra több szöveg is íródott. Ezek a dallamok egészen napjainkig fennmaradtak, így izgalmas belegondolni abba, hogy egy mai vasárnapi szentmisén ugyanarra a dallamra éneklünk, amire Biró Márton püspök hívei, sőt az ő őseik is énekeltek.

Tudjuk-e még, mit jelent a Menyecske?

 

Vízkereszttel, január 6-ával véget ér a karácsonyi időszak és kezdetét veszi a farsang. Ezen a napon eredetileg Jézus keresztelésére, a kánai menyegzőn történt csodatételre, és a napkeleti bölcsek látogatására emlékezett a római katolikus egyház. Később nyugaton ez utóbbi vált hangsúlyossá.

A kereszténység egyik legősibb ünnepének Padányi Biró Márton püspök is kiemelt figyelmet szentelt. Erről tanúskodik Evangyéliomi kenyér-mor’zalékok és apostoli búza-kalászok című prédikáció gyűjteményben megjelent Vízkereszt napján, illetve az azt követő vasárnapokon elhangzott igehirdetései.