Padányi Biró Márton életéről – elsősorban Pehm (Mindszenty) Józsefnek köszönhetően – meglehetősen sokat tudunk, mégis rengeteg nyitott kérdés van még a püspökkel kapcsolatban.
A sok eldöntetlen kérdés egyike mindjárt Biró Márton születésének pontos dátuma. A kutatás nem kevesebb, mint három lehetséges évszámot jelöl meg: 1693, 1696 és 1697 is szóba jöhet a püspök születésének évszámaként.
Több korábbi írásunkban is méltattuk már Padányi Biró Mártont, mint példaképül szolgáló elődöt, akinek sok mindent köszönhet az utókor. Születésnapja alkalmából most egy olyan műtárgyat szeretnénk bemutatni, melyet a püspök készíttetett és használt, s mely aprólékos díszítéseivel azonnal magára vonja a látogató figyelmét.
Egy intarziás imapadról van szó. A pad tavaly lelt ismét otthonra a Püspöki Palotában, amikor Biró Márton egyéb használati tárgyaival együtt megérkezett Sümegre a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből.
A fenyőfa alapon diófa borítással ellátott padon jávorfa és paliszander (rózsafa) intarzia kapott helyet. A díszítés nagyon aprólékos, finoman kidolgozott, a 18. században új lendületet kapott bútorművesség szép példája. A felületen a barokk kedvelt díszítő motívumai, a tekergőző növényminták és akantuszlevelek mellett többféle virág, pl. nárcisz és rózsa is feltűnik. Utóbbi Szűz Mária szimbólumaként is értelmezhető, akinek a neve díszes keretbe foglalva, szépen megformázott betűkből kirakva a pad előlapján olvasható.
Padányi személyének megítélése napjainkban sem egységes: van, aki a 18. század egyik nagy tehetségének, mecénásának tartja, mások makacs, túlbuzgó, már-már erőszakos alakként jellemzik. Bárhogy is gondoljunk a püspökre, elvitathatatlan érdemei vannak, és munkásságának egyes gyümölcsei ma is elképesztő vizuális élményt nyújtanak.
1. Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, Zrinyi Nyomdaipari Részvénytársaság, Zalaegerszeg, 1934., (17. oldal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése