Egy korábbi találkozó 1998-ból

 

Régi mesék…

A Keresztes Nővérek polgári leányiskolájának egykori növendéke, Weisz Piroska (Farkas Józsefné) 2014-ben volt a Püspöki Palota látogatója, az ő visszaemlékezését szeretnénk újra felidézni:

A Keresztes nővérek vezette Sümegi Polgári leányiskola

1948. június 15-én végzett (utolsó) osztálya. (32 fő)

Guggol: Liszli Ilona, Szives Vilma, Gróf Klára, Tóth Mária, Csiszár Erzsébet, Kocsis Erzsébet [Kondits Erzsébet? esetleg Kocsis Mária?]

Első sor: (ülnek) Kolonics [Konditcs?] Erzsébet, Barna Marianna, Weisz Piroska, Kovács Rozália, M. Jolenta tisztelendő nővér osztályfőnök., [Kundráth Olga esetleg Éva?,] Mika Éva, Kiss Éva, Bikszádi Teréz

Második sor: Csiszár Erzsébet, Darabos Rozália, Söjtöri Zsuzsanna, Perl Margit, Perl Erzsébet, Dávid Teréz

Harmadik sor: Hegyi Gabriella, Szaksz Ágnes, Juhász [Juhar?] Erzsébet, Novothny Ágnes, Puklics Gyöngyi, Szilva Anna.

„Néhány napja Palota vendége volt, egy volt polgárista növendék, aki hatvanhat év után újra látta volt iskoláját. Kérésünkre fotókat küldött nekünk és egy levelet is, amely, szerintünk, rendkívül tanulságos, és a Palota egy újabb elfeledett időszakáról mesél, ezért úgy gondoltuk megosztjuk. Hitetlen pontossággal és szeretettel emlékezik vissza a Püspöki Palotában eltöltött időre. Egy olyan világba kaphatunk betekintést, amely számunkra már nehezen elképzelhető, s pont ezért olyan különleges.” – írta 2014-ben a palota akkori munkatársa. És most jöjjön az egykori polgárista növendék visszaemlékezése:

  "Sümegen a KERESZTES NŐVÉREK RÓMAI KATOLIKUS POLGÁRI LEÁNYISKOLÁJA  1940-ben kezdte meg működését. Az oktatás helyszíne a püspöki palota volt, - melyben a keresztes nővérek éltek, s ahogy a tanulók létszáma növekedett, úgy terjeszkedett az iskola. (A veszprémi püspök számára azonban mindig voltak fenntartott szobák!)

-  Az igazgatói teendőket Krisanich M.Judit tisztelendő nővér látta el.

-  Tankönyveket, bizonyítványokat, ellenőrzőket a Szent István Társulat adta ki. A tantervet a Katolikus Egyházi Főhatóság hagyta jóvá.

-   A tanári kar a Keresztes Nővérek közül került ki. Egyedül a hittan oktatására hívták a sümegi alsótemplom plébánosát, illetve kanonokát, később a Ferences kolostorból is kértek ilyen irányú segítséget.

-  A polgári iskolába csak lányokat vettek fel, Sümeg és környékéről. Évente egy osztályt indítottak, átlag 32 fővel. Igény szerint bentlakást is biztosítottak, tanulószobával, teljes ellátással. Természetesen tandíjat kellett fizetni, a bentlakásért pedig azon felüli díjat!

- Előírás volt a sötétkék „bocskay” ruha és sapka. A sapkán az iskola címerét, ünnepeken fehér hattyútollat viseltünk. (Sapkát és hattyútollat Sümegen a Mekler féle divatüzletben lehetett megvásárolni.)

- (Annak idején a sümegi Kisfaludy Gimnáziumban 8 osztályos képzés folyt, de az alsó 4 osztályba lányokat nem vettek fel. A gimnázium ötödik osztályába a 4 polgári elvégzése után különbözeti vizsga letételével lehetett bejutni.)

-  A II. világháború a tanmenetet is befolyásolta. Érdekességként leírom (az iskolai bizonyítványom alapján), hogyan alakult a tanév.

- Én 1943 szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat, (anyakönyvi számom: 60.) Az első félévről 1944. február 29.-én kaptam bizonyítványt. Az első osztályban év végi bizonyítványt pedig 1944. április l.-én! - Ekkor lett az iskolából hadikórház!

-  A második osztályban az első félévben nem volt oktatás, év végi bizonyítványt 1945. július 14-i keltezéssel kaptunk.

- Én sajnos 1945 nyarán megbetegedtem, évet halasztottam.

- 1946 őszén viszont folytattam tanulmányaimat, melyet 1948. június 15-én fejeztem be.

Ezen a napon történt az iskolák államosítása. Mi 33-an voltunk az utolsó polgáristák Sümegen.

Leírom, hogy a negyedik osztályban milyen tantárgyakból kaptunk osztályzatot:

Magaviselet, Hit- és erkölcstan, Magyar nyelv, Német nyelv, Történelem. Földrajzot a negyedik osztályban már nem tanultunk, Növény és állattant csak az első két osztályban, Ásvány és vegytan (csak a negyedikben!) Természettan (csak másodikban és harmadikban), Számtan és mértan, könyvvitel, Élet és egészségtani ismeretek, Háztartási és nevelési ismeretek, Rajz, Kézimunka, Ének, Testgyakorlás, Társadalmi ismeretek. Az első osztályban (1943/44-ben) Honvédelmi ismeretek voltak helyette!

A háború után alsó tagozatos (elemista) gyerekek oktatására is vállalkoztak a Nővérek, ide már fiúkat is felvettek.

Az iskolák államosítása után az iskolai oktatás megszűnt, majd 1950 után az épületben kollégium létesült.”

1998. májusban eredetileg a mi osztályunk 50 éves találkozót kezdeményezett. Vitai Lászlóné, Kulcsár Ferencné és társaik lelkes, áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően, a korábbi évfolyamokból is - akiket el tudtak érni - elég nagy létszámmal jöttünk össze. Az 50 éves találkozónk végül is sümegi társadalmi eseménnyé nőtte ki magát. Mi pedig, volt diákok örömmel köszöntöttük, (a kitűzőknek köszönhetően) fel is ismertük egymást. A 33 fős osztályunkból tizennégyen voltunk együtt.

Lelkesen énekeltük a dalt: „régi mesénkre emlékszel-e még?...”

Mellékelem az 1948. június 15-én készült osztályképet. A kép közepén osztályfőnökünk Puchner M. Jolenta nővér ül. Tőle a képen jobbról a második vagyok én. Vitainé Tóth Mária az osztályfőnök balján ül az első sorban törökülésben, Kulcsárné Liszli Ilona pedig a képen balról az első (törökülésben).

    Mindezt azért írtam, mert a családommal 2014. március l-jén jártam a palotában, és megígértem, hogy küldök fényképet, - a fentiekkel pedig a palota történetét szeretném gazdagítani.”

Lejegyezte Veszprémben, 2014. március 5-én Farkas Józsefné Weisz Piroska.