Festők titkai
Az idei év főszereplője nem más, mint Franz Anton Maulbertsch, akinek a munkássága nagy hangsúllyal jelenik meg a Püspöki Palota állandó kiállításán is. A tricentenárium alkalmából meghirdetett Emlékév első rendezvényét az idegenvezetők világnapjára időzítettük. Rögtön a publikálása pillanatától olyan nagy érdeklődés övezte, hogy 75 főnél le kellett zárnunk a regisztrációt, és módosítanunk kellett a bejárási útvonalon is. Hiszen a meghirdetett program több helyszín megtekintését is tartalmazta, melyek befogadó képessége különböző.
Az Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom padsorai megteltek kíváncsi érdeklődőkkel: sümegiek és más vidékekről érkezett turisták, szakmai megközelítéssel érkezők (történész, restaurátor, képzőművészetet oktató) és laikusok, gyerekek és felnőttek... a szervezőket is meglepte a nagyfokú érdeklődés.
A vendégek elsőként hallhattak a freskók keletkezésének előzményeiről, pl. hogy ki volt az értelmi szerző vagy más néven a programadó, hallhattak a keletkezésük körülményeiről, tehát hogy milyen gyorsan készültek el, és milyen technikával dolgoztak, majd végigsétáltunk a falképek között – betartva a "barokk képregény" időrendjét –, leolvastuk az üzenetét, a hangsúlyokat és a rejtett, másodlagos mondanivalót is.
Megismerhettük a műhelytagokat, akik a mester instrukciói alapján végezték el a templom díszítőfestését, sőt egyes részleteket önállóan is kidolgozhattak, ilyen volt Johann Wenzel Bergl, aki a szentély oldalfalain látható grisaille alakok festője. Vendégeink olyan információkkal is gazdagodhattak, melyről nem hallhattak anno Zöldy főorvos úrtól, aki elsőként publikált az addig ismeretlen freskókról a Szent Sír kápolnában, nem tudhatott még ezekről Vitainé Marika néni sem, a sümegi Maulbertsch Alapítvány kuratóriumi elnöke, de Végvári professzor úr sem, aki elsőként nevezte a templomot a „rokokó Sixtus-kápolnájának”. A Mennyei ügyek c. kiállítás megnyitásakor ugyanis a legújabb művészettörténeti kutatások felhasználásával összeállított installációkról tudhattunk meg meglepő részleteket a freskómű történetéről. Nem véletlen, hogy a freskók megcsodálását követően a Püspöki Palotába vezetett utunk, ahol további három helyszínen bővíthettük ismereteinket a témáról.
A Néma prédkiáció elnevezésű teremben Maulbertsch mester gondolkodófalán keresztül nyertünk bepillantást abba a bonyolult előkészületi fázisba, mely megelőzte a helyszíni alkotást a nyári hónapokban. A kastélyprogram keretein belül elkészült, nagyon látványos videófilm pedig olyan részleteket is közel hozott a szemlélőhöz, amelyet a templom falain nem láthattunk „élőben”, mert vagy túl magasan volt, vagy a látogatók elől elzárt helyiségekben.
A Szentháromság-teremben Szokoliné Kocsis Mária mesélt a mecénás püspök teológiai-politikai programjáról, ill. arról, ahogyan az a freskóművön megjelenik, elsődleges célul tűzve ki a katolikus megújulást.
A Palota Kávézó hangulatos terében pedig – negyedik helyszínként – információkat kaphattak a résztvevők Iván Anitától, hogy milyen programokat, úgynevezett „Látóutakat” tervezünk a Maulbertsch Emlékévben. Első ilyen kiruccanásunk Zircre és Székesfehérvárra vezet majd, ahol Franz Anton Maulbertsch egyéb munkáit csodálhatjuk meg, ill. meglátogatjuk a nádasdladányi mesekastélyt, a Nádasdyak gyönyörű, romantikus birtokát. Élményeinkről beszámolunk majd a Vendégségben című rovatban.
#Maulbertsch300
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése