Régi mesék…
A Keresztes Nővérek polgári leányiskolájának egykori növendéke, Weisz Piroska (Farkas Józsefné) 2014-ben volt a Püspöki Palota látogatója, az ő visszaemlékezését szeretnénk újra felidézni:
A
Keresztes nővérek vezette Sümegi Polgári leányiskola
1948. június 15-én végzett (utolsó) osztálya. (32 fő)
Keresztes Nővérek
növendékeinek találkozója
Sümegen, a Püspöki Palotában
2023. őszén
„A Keresztes Nővérek Kongregációja dr. Czapik Gyula nm. megyéspüspök úr ismételt felszólításának és sürgetésének tett eleget, amikor a mai nehéz időkben iskolaalapításra vállalkozott. […] A polgári iskola első osztályát az 1940. év szeptember 8-án tartott Veni Sancte-val nyitottuk meg.” – Ezekkel a mondatokkal kezdődik az 1940-41-es iskolaévről írt jelentése Krisanich M. Judith megbízott igazgatónőnek. Az ő vezetése alatt az utolsó polgári leányiskolai osztály 1948. júniusában végzett Sümegen, a püspöki rezidencia falai között.
A Keresztes Nővérek által oktatott tanulók névsorait az iskolai évkönyvek és jelentések segítségével állítottuk össze. A lista meglehetősen hosszú, több, mint 500 név szerepel rajta, többségük az 1920-as, ’30-as években született, így ma már tisztes korú hölgyek azok, akik számára egy találkozó megszervezésével szeretnénk kedveskedni. Célunk, hogy a publikált névlistán szereplő hölgyek, nénik közül minél többel fel tudjuk venni a kapcsolatot, mert vendégül szeretnénk látni őket egykori iskolájukban, a sümegi Püspöki Palotában.
Kútba nézés
A sümegi Püspöki Palota második aranykora jött el a Kastélyprogram keretében megvalósult felújításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a palota történetében és épületében testet öltött értékek megóvása és tudatosítása érdekében egyfajta szabadegyetemként egy új előadás-sorozat születhessen meg, mely a „Kútba nézés” összefoglaló címet kapta.
Ihletre találni
A sümegi Püspöki Palota egyike Magyarország azon kincsesládáinak, amely nem őrzi féltékenyen az ékszereit. Ez a láda nyitva van, és bárki részesülhet kincseiből. S aki belenéz, biztosan talál olyasmit, ami elvarázsolja, s gazdagabbá teszi.
„Jaguár a ponyva alatt”
Akár egy pazar Jaguár, mely szürke ponyva alatt rejtőzik, kicsit olyan a Maulbertsch-freskók helyzete is a köztudatban. Egyszersmind nemzetközi elismerésnek örvendő, ugyanakkor sok helybéli számára még mindig túl kevéssé ismert értékünk.
