Az Országút Sümegre vezet!
Több évtizedes barátságok villantak fel meghívott fővárosi vendégeink és a hallgatóság soraiban ülő helyiek közös történeteiből, mely számunkra is meglepetést okozott, ugyanakkor visszaigazolást nyert az az előzetes megérzésünk, hogy az Országút hozzánk mintegy haza érkezik…
Szerdahelyi Csongor főszerkesztő a kávéházi beszélgetés során mesélt az Országút összművészeti és kulturális magazin, az ő szavaival „kéthetente megjelenő hetilap” történeti előzményeiről és célkitűzéseiről. A lap – koncepciója szerint – ugyanis a művészet, a tudomány, a közélet és az irodalom terén ápolja a hagyományokat, az öröknek gondolt értékeket, és azokat korszerűen igyekszik képviselni és tálalni. Az Országút ugyanakkor más értelemben – mint az országunk útja – településeket, embereket, családokat, gondolatokat köt össze egymással. Hiszen az országút nem határ, nem elválaszt, hanem egy olyan út, amely a megértés, az elfogadás talaja. Tehát a megjelent írások a körüljárt témák és értékek számára mintegy barátokat szerez, ill. e gondolatiságban megtartó erőt is tud adni.
A fiatalnak mondható, 2020-as alapítású lap szépirodalmi rovatának szerkesztője, Rónai-Balázs Zoltán költő és újságíró, akinek verseit később az est folyamán megilletődve hallgattuk, úgy fogalmazott, hogy már jóval előbb elindult a vajúdási folyamat, míg végre megjelenhetett, megszülethetett az Országút. A kezdeti „kátyús” szakaszokat felváltotta a zökkenőmentesen a kerekek alá gördülő „országút”, mostanra kialakult a lap határozott arculata, értve ezt a külcsínre, de a belső tartalomra is.
Krómer István, a Kitekintő és a Magánföldrajz rovatok szerkesztője felidézte, hogy egy ifjúkori és viharos autóstoppos élménye során talált először Sümegre, később pedig sokszor látogatott ide a Membrán-konferenciák résztvevőjeként, és szeretettel idézi fel a sümegi gesztenyefa-sorok hangulatát. Legfrissebb látogatásuk alkalmával ugyancsak előszeretettel fotózott a belváros látványos szegleteiben és a plébániatemplomban.
Hiszen a szerkesztőség képviseletében ide látogatók nem csak az esti, nyilvános beszélgetésre érkeztek, hanem előtte volt alkalmuk befogadni a barokk belváros hangulatát, a történelmi miliőt. Azon pedig már szinte nem is csodálkozunk, hogy Szerdahelyi Csongor a plébániatemplom sekrestyését is régi ismerősként üdvözölte. A közelgő Maulbertsch-emlékév kapcsán, de nem csak emiatt, kihagyhatatlan volt a freskósorozat megcsodálása, fogunk még róla olvasni az Országút hasábjain…
Egyébként frissen él Kende Katában az az élmény, amikor a templom szomszédságában, a Ramassetter-szülőházban berendezett Tourinform Irodát lepte meg egy hatalmas zápor, és a küszübön beömlő esővíztől éppen Szerdahelyi Csongor és kórustársai – mint hős Wesselényik! – mentették meg az iroda tartozékait. Ezen „viharos” találkozást követően kérte fel Katát arra, hogy a Magánföldrajz című rovatban ossza meg személyes benyomásait, szinte költőinek mondható viszonyulását a tájhoz, lakóhelyéhez.
Más lapoktól eltérően az Országút a kultúrát és az embert „úgy egészében” igyekszik nézni és bemutatni egy igényes értelmiség számára.
A kéthetente nyomtatásban megjelenő közéleti magazint a sümegi olvasók megvásárolhatják a Püspöki Palota ajándékboltjában, hiszen tudjuk, hogy sokan szeretik kézbe venni, lapozni, mintegy beszippantani. Ugyanakkor naponta friss tartalmakat olvashatnak az orszagut.com online lap hasábjain is: magukat a nyomtatott tartalmakat pár hét késéssel, de sok olyan írás is születik, ami a nyomtatott verzióba nem fér be, de a szerkesztők fontosnak tartják a közlését. E két platformon kívül könyvnyomtatás útján éppúgy megtalálják az utat az olvasókhoz: irodalmi és képzőművészeti antológiáik jelentek meg, ezekből hoztak ajándékba a megjelent vendégek számára. A közeljövőben pedig majd podcastok formájában teszik elérhetővé azokat a „szellemi üzeneteket”, melyeket a változó viszonyok között is szeretnének eljuttatni a – modern kifejezéssel élve – tartalomfogyasztókhoz.
Zöldy Pál, a beszélgetés moderátora és egyszersmind a lap egyik szerzője a közönséget is bevonta a beszélgetésbe, feltehették kérdéseiket, hozzáfűzhették gondolataikat az elhangzottakhoz, és bár a Palota Kávézó zsúfolásig megtelt, mégis szinte családias hangulatban zajlott az este, egy kis kanálzörgéssel, kávéillattal fűszerezve. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a 2024-es év első, a magyar kultúra napjának ürügyén meghirdetett rendezvényével a Püspöki Palota egy olyan méltó találkozásnak adott otthont, melyet reményeink szerint még számos kapcsolódási pont követ majd. Ne veszítsék szem elől sem az Országút megjelenéseit, sem pedig látogatóközpontunk eseményeit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése