Ünnepi megemlékezés a tricentenáriumon

 

Barokk születésnap – Maulbertsch 300

 

2024. június 7-én, pénteken kiemelten, de tulajdonképpen egész évben Franz Anton Maulbertschet ünnepeljük. Az öröknaptár szerint 1724-ben június 7. szerdára esett, és abban az évben június 4-én volt Pünkösd vasárnapja, tehát valamikor a Pünkösd hetén, nem tudjuk pontosan melyik napon születhetett Langenargenben a sváb festőpalánta, hiszen a keresztelő pontos dátumát szokták jegyezni. 

De miért éppen Sümegen ünnepeljük őt ilyen nagy hangsúllyal? – Városunk vitathatatlanul legnagyobb művészettörténeti értéke a plébániatemplom freskóműve. (Természetesen települési és vármegyei érték is, sőt, fel lett terjesztve a Magyar Értéktárba is.) A Püspöki Palota állandó kiállításának, a Mennyei ügyeknek is egyik súlypontja a Maulbertsch-műhely bemutatása, és ezt a kurátori koncepciónak köszönhetjük. Egyfajta látogatóközpontja lett így a palota a plébániatemplom freskóinak. Szerencsés az a vendég, aki először a Mennyei ügyeket tekinti meg, és utána látogat el a plébániatemplomba, mert már értő szemmel nézi a freskóművet.

Mi is éppen így tettünk a tricentenáriumi ünnepség programsorában. Délután a palota termeiben gyülekeztek Maulbertsch tisztelői. Legújabb büszkeségeinket, a mintegy négy hónapig nálunk „vendégeskedő” két olajfestményt tekintettük meg elsőként. A Maulbertsch-műhelyhez tartozó alkotások jelenleg magántulajdonban vannak, és történetükben nagyon sok a bizonytalanság, ahogy az a több évszázados feltáratlan múltnak köszönhetően lenni szokott. Mindenesetre egyelőre úgy tudjuk, hogy maga Maulbertsch ajándékozta tatai tartózkodása idején az egri érseknek. A tatai kapucinus kolostorban maradtak hosszú ideig a képek, talán éppen az egyik kolostori cella falán lógtak, és elmélkedésre szolgáltak, majd a padláson porosodtak. 1975-ben vásárlással került Nemcsics Antal festőművész tulajdonába, tőle örökölték fiai, a festmények jelenlegi büszke tulajdonosai. 

2017-ben a festményeket a pápai Esterházy-kastély kápolnájában helyezték letétbe, onnan kerültek műtárgykölcsönzéssel Sümegre, Nemcsics Csongor és a pápai kastélyt üzemeltető Platán Kft. ügyvezetője szíves együttműködésének köszönhetően. Nagy segítségünkre voltak a dokumentáció elkészítésében és a műtárgyak szakszerű szállításában az Építési és Közlekedési Minisztérium műtárgyas kollégái és a NÖF Kft. jogi osztálya.

Óriási szerencse, hogy a Maulbertsch-műhelyhez tartozó olajfestmények bemutatásra kerülhettek Sümegen, hiszen eddig ilyen még nem fordult elő a város történetében. Ráadásul nemcsak megtekinteni tudták az ünnepi programra érkezett vendégek az olajvázlatokat, hanem részletekbe menően meg is ismerhették a keletkezésük feltételezett körülményeit. – Valójában nagyon keveset tudunk biztosan ezekről az alkotásokról, de magukról a művekről igen sok következtetést tudunk levonni, ha szakértő művészettörténész vezet minket az úton. Ebben volt segítségünkre Gaylhoffer-Kovács Gábor, a Mennyei ügyek egyik kiváló kurátora. 

Egy roppant érdekes, gondolatébresztő, és sok meglepő információval tűzdelt előadást hallhattunk Gábortól a palota Tájképtermében. A Kútba nézés című szabadegyetemi sorozatba illeszkedő előadásról felvétel is készült, így visszanézhető azok számára is, akik nem tudtak velünk tartani, vagy egyszerűen nem fértek be a zsúfolásig megtelt programra. 

Gábor általánosságban is bemutatta, hogyan működtek a festők műhelyei a barokk korban, hogyan értelmezhető a Néma prédikáció teremben bemutatott korabeli „dolgozószoba” installáció „gondolkodófala”, tehát hogyan készültek egy-egy megrendelés teljesítésére a barokk festők és tanítványai. A folyamat megismerése által közelebb jutottunk a két olajvázlat pontosabb megértéséhez is. A két kép ugyanis, bár mindkettő szoros kapcsolatot mutat a sümegi freskókkal, mégis az alkotói folyamat két nagyon különböző fázisában készülhetett. Így már érthető az is, hogy miért kompozícióhű másolatnak tűnik az egyik festmény, és sokkal szabadabb értelmezésnek, szinte gondolatkísérletnek tűnik a párja, legalábbis a Sümegen elkészült freskókhoz viszonyítva. Mindenre fény derül az előadásból:

Természetesen az elméleti rekonstrukciós kísérletet követően magunk is leballagtunk a plébániatemplomba, hogy immár más szemmel nézzük meg az oly sokszor emlegetett két mellékoltárképet. Volt még egy kis időnk a koncert kezdetéig, és Gábor készségesen válaszolt a vendégek felmerült kérdéseire is.

Este 7 órától pedig átadtuk a „szót” a hangszereknek, melyeket varázslatosan szólaltattak meg az Era Nova vonósnégyes fiatal zenészei. Ünnepi műsoruknak a Mennyei harmóniák címet adták, és a hallgatóság örömmel fürdőzött a freskós templom falai között oly’ szépen hangzó zeneművek dallamaiban. Csodálatos befejezése volt az ünnepi programsornak. 

Ezt a gazdag és sokoldalú megemlékezést a város kulturális együttműködésének köszönhetjük, sőt, a Maulbertsch Emlékévben több más programelemet is támogató közreműködéssel segíti Sümeg Város Önkormányzata, a Kisfaludy Művelődési Központ és a Települési Értéktár is. Már meghirdetésre került a képzőművészeti alkotópályázat, szeptemberben pedig még egy szakmai konferenciát is szeretnénk szervezni a palotában. Meglepetés zenei produkciókkal is készülünk, érdemes figyelni a palota rendezvénykínálatát és a Maulbertsch300 közösségi oldalt.