Szentelt helyek – időszaki kiállítás

 

Szakrális kincseink számba vétele

 

        Új időszaki kiállítást fogadott be a palota egykori díszterméből kialakított puritán tér. A fehérre meszelt falakon nagyon is jól érvényesülnek a Szentelt helyek címet viselő fotógyűjtemény tablói, installációi. 

Nem egyszerűen egy fotógyűjtemény ez, annál sokkal több. Eleve a létrejötte nem a látványra éhes fényképész szemének kielégíthetetlen kattintgatásának köszönhető, hanem a számbavétel szükségességének folyománya az a hiánypótló adatbázis, melyből egy igényes válogatást mutat be a kiállítás.

A négyéves kutatómunkát a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársai végezték el a Veszprémi Érsekség kérésére, méghozzá a Veszprémi Főegyházmegye teljes területére kiterjedően. Így született meg a Veszprém megye templomainak adatbázisa, mely természetesen ezen túlmenően a kápolnákat, kálváriákat, szerzetesi templomokat, sőt a templomromokat is tartalmazza, műemléki szempontok hangsúlyozásával. Az online is kutatható, félezres nagyságrendű adatbázisban az archív források, a szakirodalom, az alaprajzok és a fotódokumentáció is feldolgozásra került.

Az egyház igényéből és a szakemberek minden részletre kiterjedő alaposságából együttesen jöhetett létre egy olyan hatalmas információhalmaz, mely tulajdonképpen közkincs, és bárki által böngészhető, kutatható. Kiváló helytörténeti kutatási forrás, akár a Püspöki Palota számára is, hisz számos ponton kapcsolódunk hozzá. A feltárt szakrális építészeti, műemléki remekek történetének számbavételekor gyakran botlunk Padányi Biró Márton püspök nevébe. És hát miért is lenne ez meglepő, hiszen ő az a püspök, aki az egyházmegye 18. századi, nagy újjáépítője hírében áll. Amikor Biró Márton az egyházmegye élére került, a török veszedelem elvonulta után, még romokban állt minden. A katolikus egyház plébániahálózata komoly károkat szenvedett, nemcsak az épületek pusztulása miatt, hanem a protestáns felekezetek elterjedése okán is. A püspöki és királyi hatalom helyreállítása hatalmas erőpróba lehetett, ami egy karakán, határozott jellemet kívánt. Márton püspök kiválóan végezte a rábízott munkát, fáradhatatlanul építkezett és újjászervezett.

A kiállításvezetőként is értelmezhető Szentelt helyek című kiadványban felvonultatott helyszínek közül megemlíthetjük Felsőörs templomát, melynek a felújítása az akkor még préposti rangban álló Padányi Biró Mártonhoz köthető, de ugyanígy említésre kerül a püspök neve a balatonudvari és a hajmáskéri templomok történetében is, mert ő volt az, aki a protestáns közösségektől visszavette ezeket az épületeket, és a katolikus közösségeknek adta, megerősítve ezáltal őket. A paloznaki, csopaki és dörgicsei templomok esetében ugyan nem olvashatjuk a nagy építtető nevét, de az évszámokból erősen sejteni lehet, hogy a keménykezű püspök áll az újraszentelések mögött.

De a palotaépítő előtti tisztelgés után lépjünk kissé hátra, és szélesebb látószögből próbáljunk rátekinteni erre a kiállítási anyagra. Kicsit olyan a szakrális építményeknek a felvonultatása, mint egy tetszetősen szerkesztett, gazdag kínálatot felvonultató, igényes étlap – meghozza az étvágyat, de mire végiglapozgatjuk, már tisztában vagyunk vele, hogy túlságosan is degeszre ennénk magunkat, ha mindenbe bele szeretnénk kóstolni. Válogatnunk kell, és bizony van miből. Sorra bukkannak fel a potenciális kirándulási célpontok: „Ó, hát ide el kell menni! Ez csodálatos lehet! Látogassuk meg!” – „És nincs is olyan messze… Hányszor elrobogtunk a közelben… Hát egyszer meg kellene néznünk alaposabban…” 

Akár ezzel a nézőponttal is érdemes bekukkantani a Szentelt helyek című kiállításba: a Balaton-felvidék szebbnél-szebb szakrális építményeit, templomait, kálváriáit, kápolnáit felvonultató, igazi „étvágygerjesztő” élmény a látogató számára. Talán ez sem véletlen. Valaha az Országos Kéktúra Sümegről indult ki. A Mária-úton Balatonalmádiból érkeznek Sümegre a zarándokok. De a Balaton-felvidéki Szent Márton Zarándokútnak is egyik helyszíne a palota kápolnája. – Miért ne lehetne akár egyfajta kiindulópontja a "szentelt helyek" felkeresésének a palota időszaki kiállítása által tükrözött kínálat? Jöjjenek bátran, tegyék próbára! 

A 2024. november 9-én megnyitott időszaki tárlat egészen a jövő év február 23-ig megtekinthető Sümegen.

A megnyitó rendezvényről ITT a Magyar Építészeti Múzeum honlapján találnak fényképes beszámolót.