Kősziklára épült
Ritkán tartunk finisszázst, de most úgy éreztük, hogy a Szentelt helyek című időszaki tárlattól emlékezetesen szeretnénk elbúcsúzni.
Meghívtuk Koppány András régészt, a MagyarÉpítészeti Múzeum kutatási osztályának vezetőjét, aki személyes élményeit mesélte el a régészeti feltárásokról, a jelenlegi kutatásokról és felmérésekről – nemcsak az időszaki kiállítás kapcsán, hanem az épület történetére is volt lehetősége kitérni. A rendezvényre érkező vendégeket ugyanis nem rögtön vezettük fel az időszaki termekbe, hanem a Palota Kávézó hangulatos terében gyülekeztünk, meghívtunk mindenkit egy csésze forró teára, ezzel is még otthonosabbá téve a februári eseményt. Koppány András valójában „hazajár” a palotába, hiszen családjában már a harmadik generációt képviseli, amely szorosan kötődik az épülethez. A felújítást megelőző falkutatásokat is ő végezte, minden tégláról, szegletről van mesélnivalója, sőt, a folyosói installáción is az ő „jegyzetei” olvashatók, bevezetve a látogatókat a falkutatás nézőpontjaiba.
Mindig nagy élvezettel hallgatjuk, ahogy lelkesen mesél a feltárások meglepetéseiről, a levonható következtetésekről, és így lépésről-lépésre kibontakozik előttünk az épület izgalmas története. A palota építéstörténetének összetettsége már segít nekünk is elképzelni, hogy a Szentelt helyekben „felvillanó” helyszíneknek, szakrális épületeknek ugyanilyen mély és összetett múltja van, és ugyanilyen nehéz abban olvasni. A vonzását azonban mind érezzük, talán éppen az egymásra rakodó évszázadok miatt, vagy éppen azért, mert szó szerint felszentelt helyek…
A ráhangolódást követően közösen felkerestük az (utoljára megtekinthető!) időszaki kiállítást, ahol a fotóművészeknek köszönhetően felragyogtak a Szentelt helyek rejtett részletei is. András itt is sok műhelytitkot árult el a munkafolyamatokról: hogyan zajlottak a felmérések, mi volt a célja, kik dolgoztak együtt, és hogyan körvonalazódott egy fotókiállítás ötlete a nem csupán dokumentált, hanem művészi színvonalon rögzített állapotfelvételek rendszerezése során. A bejárást követő kötetlen beszélgetésbe már sikerült bevonni Héczey-Markó Ágnes tudományos kutatót is, valamint jelen volt az egyik műemléki fényképész, F. Tóth Gábor is, akinek a fotóit láthattuk a Szentelt helyek tablóin és a kísérő kiadványban.
Kedélyes beszélgetéssel és a kiállítótermekben sétálgató, duruzsoló vendégek látványával búcsúztunk az összeállítástól. Alig várjuk a következőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése