Ismét összejöttek…
A sümegi vár és a püspöki palota ölelésében, a Palota Kávézó panorámás teraszán került sor a Várkonyi Nándor életműsorozat utolsó, nyomtatásban megjelent kötetének bemutatójára egy nyárvégi estén, méghozzá három irodalmár fesztelen társalgásával a kultúrhistória egyik nagy alakjáról, megosztva személyes élményeiket és emlékeiket!
Mitikus valóság
Új időszaki kiállításunk a Mitikus Valóság címet viseli. Megnyitójára augusztus 23-án került sor a kiállító művészek és számos érdeklődő jelenlétében. A tárlaton az Orgona 22 Galéria által szervezett harmadik művésztelepen, idilli természeti környezetben, Badacsonyörsön született művek kerülnek bemutatásra, kiegészítve egyéb válogatott alkotásokkal.
Megkoronáztuk a nyarat!
Nemzeti ünnepünk alkalmából Látogatóközpontunkat sokan felkeresték, ami nem is csoda, hiszen a lenyűgöző állandó kiállítás megtekintésén túl is számos élmény várt a látogatókra:
Színöröm
"Bíró Sándor művészetének két alapvető inspiráló forrása az idő és a természet, e két fogalom által meghatározott koordináta rendszerben helyezhetők el művei. Hol egymást metsző pontokban találkoznak, hol párhuzamosan haladnak, hol egymás inverzeként értelmezhetők.
Muzsikáló palota
2023 óta immár hagyománynak mondható, hogy a szünidő megkezdése előtt a sümegi Zeneiskola növendékei örömkoncertet adnak a Püspöki Palota szabadtéri színpadán. 2025. június 12-én, csütörtökön 17 órától hallgathattuk meg a jelenlegi és már kirepült, egykori növendékek bemutatkozó produkcióit, az őket tanító zenepedagógusok kíséretével.
Quo vadis, Domine?
A Maulbertsch300 Emlékévben megvalósult programokat felsorolni is nehéz lenne, de elmondható, hogy sokszínű megközelítésben láttattuk és népszerűsítettük a sümegi freskóművet, mely bár a zseniális barokk festő alkotása, mégis kitör a képi keretekből, megszólítja a társművészeteket, teret ad és inspirációt nyújt más szempontú megközelítéseknek is. Például egy zenei érzékenységgel bíró szemlélő a freskók „dallamait” fogja hallani – és akár megszólaltatni saját hangszerén. Hasonlóképpen, egy a szavakkal jól bánó, írói tálentum tollából novellák születhetnek meg a képek nyomán.
Buborékangyalok
A misztérium ott érhető tetten, amikor az alkotó az ún. láthatatlan világból a látható világba az alkotást mintegy átemeli. A kiállításod kurátora (Máthé Andrea) szerint egyfajta ellentét feszül az alkotó lelkében a látható és láthatatlan világ között, mely feloldhatatlan, és teljesen természetes módon vezet a melankólia érzéséhez. Vajon az alkotás folyamata közben mit érez az a művész, aki végülis sikertelenül próbálja feloldani a feszülő ellentétet? Hiszen nem is tudna nem alkotni?
Amikor új képet kezdek festeni, nemritkán egy számomra is megmagyarázhatatlan feszültség lesz úrrá rajtam, de úgy gondolom, hogy ez mindenkire jellemző, aki a semmiből létre akar hozni valamit. A kép szubjektív üzeneteket hordoz, melyek lehetnek az én pillanatnyi személyes üzeneteim magamhoz, valakihez, valakikhez, és nyilvánvalóan nem szólhatnak mindenkihez. Amikor elkészül a kép, megteremtettem valamit, életre kel – így lesz életútja, története, és lesz halála is. Az üzenet befogadása számtalan tényezőtől függ, de biztosra vehető, hogy a kép minden nézőjére valamilyen hatást gyakorol. A hatás milyensége a befogadótól függ.
A legenda ritka variánsa
Lángi József falkép-restaurátor nem először jár a palotában. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a kutatásokra még nem állt rendelkezésre anyagi fedezet, a szakemberek a szakmájuk iránti szerelemből és a műemlékek legnagyobb tiszteletének okán kutatták a palota titkait. – Mondhatni „szakálltalanul és dicsfény nélkül”, ami igaz a türjei falképek Szent László-ábrázolásaira is. A türjei helyszín ugyanis több szempontból egyedülálló megoldásokat vonultat fel, melyekről részletes ismertetést kaptunk előadónktól. Lángi József – szerencsés módon – mind a rejtőző falképek felfedezésében, feltárásában, mind pedig a restaurálásban részt vett. No ehhez a csodához sem két nap kellett, sokkal inkább évtizedek. Bőven volt hát miről mesélnie…
Párhuzamok és elmélkedések
Vitéz, harcos besenyő gyökerekkel rendelkező, padányi (csallóközi) családba született a mi Márton püspökünk. Életrajzírói nem értettek egyet pontos születési dátumáról, de aztán egy vatikáni levéltári forrás pontot tett erre a vitára: 1696. április 15-én született, és még aznap meg is keresztelték. – Ennek már bőven több, mint három évszázada. Az eltelt időben sok víz folyt le a Marcalban, felépült a sümegi püspöki rezidencia, a méltán híres Maulbertsch-freskós templom, és kövér számadatokkal lehetne leírni, hogyan született újjá romjaiból a veszprémi egyházmegye Márton püspök fáradhatatlan tevékenykedése jóvoltából.
„Aranycsináló”
Várakozásteljes izgalommal készültünk az eseményre. Ennek egyik oka az volt, hogy a kiállító művész, Gerlóczy Gábor erős szálakkal kötődik Sümeghez. De még inkább azért, mert Gábornak korábban már volt önálló kiállítása a sümegi palotában, 2013-ban, Melankólia címmel. – Az akkori megnyitón elhangzott, hogy képei nem a gyönyörködtetést célozzák, inkább felráznak és elgondolkodtatnak, mivel az alkotó tudatalatti világának kivetüléseiként jelennek meg. Ez valószínűleg azóta sem változott, de a képi megfogalmazás, a színhasználat és a motívumkincs annál inkább! Hiszen eltelt azóta egy bő évtized. Az alkotó ember megrázó és örömteli élettapasztalatokkal gazdagodott, így az önkifejezés formái is változtak, mondhatni letisztultak – tömörré és velőssé váltak.
Kősziklára épült
Ritkán tartunk finisszázst, de most úgy éreztük, hogy a Szentelt helyek című időszaki tárlattól emlékezetesen szeretnénk elbúcsúzni.
A közösségek fontossága
A magyar kultúra „másnapján”, január 23-án a Palota Kávézó vendégei voltunk egy csésze teára és egy meghitt beszélgetésre. Többen is jelen voltak az előző napi Felemelkedés konferencia hallgatóságából, számukra mindenképpen egy könnyed levezetése, lekerekítése lehetett az ott elhangzott rengeteg információnak. A reformkor bicentenáriumának apropójából meghirdetett Széchenyi Emlékév rendezvénysorozatának első állomásaként adott otthont Sümeg a konferenciának, hiszen a történelmi család legkorábbi és egyik legkiemelkedőbb alakja, Széchényi György városunknak is nagy építtetője, jótevője volt. A tartalmas program egyik fő szervezője a Gróf Széchenyi Család Alapítvány volt, melynek kuratóriumi elnöke Széchenyi Tímea, a történelmi család leszármazottja, egészen pontosan Széchényi Ferenc, a nagy könyvtár- és múzeumalapító szépunokája.
Tedd le a kést!
Ezt a meglepő címet kapta a karácsonyi dráma, egy kortárs szerzőpáros közös munkájának eredménye, melyet örömmel mutattunk be az adventi időszak lezárásaképpen a palota dísztermében. – Az már kevésbé meglepő, hogy a műsor tematikáját a Maulbertsch által megfestett, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó sümegi freskók adták. Hiszen egész évben próbáltunk sokféleképpen kapcsolódni a sümegi freskóműhöz, és ezzel bizonyos szempontból úgymond „Maulbertsch-fővárossá” is avattuk az emlékévben ezt a barokkos hangulatú kisvárost.
Mártonok napja
November 11-én ünnepeljük a palota építtetőjének névnapját. Nevének jelentése „a Marshoz tartozó”, mely tükrözi harcos szellemiségét, védelmező szerepvállalását. Márton püspökben ugyanis a Veszprémi Egyházmegye 18. századi újjáépítőjét, a katolikus hit harcos védelmezőjét tisztelhetjük.
Szakrális kincseink számba vétele
Új időszaki kiállítást fogadott be a palota egykori díszterméből kialakított puritán tér. A fehérre meszelt falakon nagyon is jól érvényesülnek a Szentelt helyek címet viselő fotógyűjtemény tablói, installációi.
