„..az előbbinél jobb-izlésű,
csinos formába öntetett…”
Kopácsy Józsefre emlékezünk idén, születésének 250. és veszprémi püspöki beiktatásának 200. évfordulóján. Nekünk is fontos, hiszen tevékenységével a sümegiek mindennapjaira is hatást gyakorolt, sőt a Püspöki Palota építéstörténetében is nyomot hagyott. Róla mesélünk blogunk hasábjain.
Odakint - Idebent
Kivételes alkalomból gyűltünk össze a palota Rokokó termében: a Magyar Festészet Napját ünnepeltük Németh Ida keszthelyi festőművész időszaki tárlatának megnyitójával. A barokk pompa és a 18. századi műtárgyak között egyfajta időutazásra indulhattunk – de nemcsak a múltba, hanem a festészet örök jelenébe is.
Németh Ida a képeinek segítségével a Balaton partjára, a magyar táj lírai szépségébe kalauzolja a szemlélőt. Festményeinek finomsága, színpompája és érzékenysége különösen jól rezonál e rokokó tér eleganciájával. Mintha a barokk és rokokó ornamentika, a fények játéka és a természet iránti rajongás újraéledne ezekben a balatoni látképekben – „kortárs ecsettel”, de örök érzékenységgel.
A barokk enfilád-dal párhuzamos folyosón kiállított festmények nem harsányak, nem tolakodók – inkább hívogatnak. Csendes párbeszédre invitálnak bennünket: a víz tükrében, a táj kontúrjaiban, az arcvonásokban, a mozdulatokban, a színek leheletnyi árnyalataiban ott rejlik az emberi lélek rezdülése.
A pasztellművészet olyan technika, amely különleges érzékenységet és tudatosságot kíván meg az alkotótól. Ida vonásai nem csupán színeket és formákat idéznek meg, hanem hangulatokat, emlékeket, és a környező táj lírai szépségét is. Munkái egyszerre bensőségesek és egyetemesek – a megidézett képek mögött a lélek rezdülései sejlenének fel.
A Magyar Festészet Napja nemcsak a múlt nagy mestereinek állít emléket, hanem a kortárs alkotók munkáját is ünnepli. Ez a kiállítás méltó példája annak, hogy a festészet ma is élő, érzékeny és inspiráló nyelv.
Az ODAKINT – IDEBENT című tárlatot Koltai Viktória fotóművész, a Flow Balaton Projekt ötletgazdája nyitotta meg méltató beszédével. A megnyitón közreműködött Bardócz L. Csaba dalköltő saját verseivel és gitárjátékával.
A megnyitón részt vevők vendégkönyvbe jegyzett visszajelzései is azt tükrözik, hogy Németh Ida igazi közönségkedvenc. Nem véletlen, hogy éppen az ő tárlata látható egészen év végéig a palota folyosóin. A Maulbertsch Emlékévben meghirdetett alkotópályázatra nevezett festménye a szakmai zsűri által is kiemelt helyen végzett, és a Ragadd meg a fényt! című időszaki tárlat látogatói is többségében arra szavaztak, hogy Németh Ida alkotásait látnák viszont szívesen a palotában. Most itt az alkalom, hogy önálló tárlatával kápráztassa el közönségét. Szeretettel várjuk a palotalátogatókat Ida otthonosságot és érzékenységet közvetítő képeivel.
Tanári hangverseny
Október 3-án, a zene világnapja alkalmából újra jótékonysági koncertet rendeztünk a Püspöki Palota csodás Rokokó termében. Az est során barokk dallamok, majd klasszikus és kortárs művek csendültek fel, a sümegi Zeneiskola tanárainak közvetítésével.
Felléptek: Czimondorné Koncz Fruzsina (ének), Fazekas-Cserey Anna (fuvola), Horváth-Simon Szabina (furulya), Kovács Ottilia Karma (zongora), Lenkei-Major Lilla (harsona), Tobak-Csánicz Nóra (zongora) és Johann Attila (tuba). Egykori tanítványaik, akik a sümegi zenetanárok szárnyai alól repültek ki, szintén emelték az est fényét emlékezetes és virtuóz játékukkal: Lents Dorottya (zongora) és Ravasz Dominika (furulya).
A MI ÖRÖKSÉGÜNK - A MI ÜNNEPÜNK!
Műemléki értékeink és kultúrtörténeti örökségünk előtt tisztelegve e napon a Mennyei ügyek állandó kiállítás megtekintését díjtalanul biztosítottuk minden érdeklődő számára. Sőt, a meghirdetett séták keretében a kastély építéstörténetének egy-egy szakaszáról meséltünk vendégeinknek:
Paliszandertől a feketenyárig…
A Palota Kávézó otthonos terében rendeztük meg az író-olvasó találkozót Zöldy Pállal, két új kötetének megjelenése alkalmából.
Ismét összejöttek…
A sümegi vár és a püspöki palota ölelésében, a Palota Kávézó panorámás teraszán került sor a Várkonyi Nándor életműsorozat utolsó, nyomtatásban megjelent kötetének bemutatójára egy nyárvégi estén, méghozzá három irodalmár fesztelen társalgásával a kultúrhistória egyik nagy alakjáról, megosztva személyes élményeiket és emlékeiket!
Mitikus valóság
Új időszaki kiállításunk a Mitikus Valóság címet viseli. Megnyitójára augusztus 23-án került sor a kiállító művészek és számos érdeklődő jelenlétében. A tárlaton az Orgona 22 Galéria által szervezett harmadik művésztelepen, idilli természeti környezetben, Badacsonyörsön született művek kerülnek bemutatásra, kiegészítve egyéb válogatott alkotásokkal.
Megkoronáztuk a nyarat!
Nemzeti ünnepünk alkalmából Látogatóközpontunkat sokan felkeresték, ami nem is csoda, hiszen a lenyűgöző állandó kiállítás megtekintésén túl is számos élmény várt a látogatókra:
Színöröm
"Bíró Sándor művészetének két alapvető inspiráló forrása az idő és a természet, e két fogalom által meghatározott koordináta rendszerben helyezhetők el művei. Hol egymást metsző pontokban találkoznak, hol párhuzamosan haladnak, hol egymás inverzeként értelmezhetők.
Muzsikáló palota
2023 óta immár hagyománynak mondható, hogy a szünidő megkezdése előtt a sümegi Zeneiskola növendékei örömkoncertet adnak a Püspöki Palota szabadtéri színpadán. 2025. június 12-én, csütörtökön 17 órától hallgathattuk meg a jelenlegi és már kirepült, egykori növendékek bemutatkozó produkcióit, az őket tanító zenepedagógusok kíséretével.
Quo vadis, Domine?
A Maulbertsch300 Emlékévben megvalósult programokat felsorolni is nehéz lenne, de elmondható, hogy sokszínű megközelítésben láttattuk és népszerűsítettük a sümegi freskóművet, mely bár a zseniális barokk festő alkotása, mégis kitör a képi keretekből, megszólítja a társművészeteket, teret ad és inspirációt nyújt más szempontú megközelítéseknek is. Például egy zenei érzékenységgel bíró szemlélő a freskók „dallamait” fogja hallani – és akár megszólaltatni saját hangszerén. Hasonlóképpen, egy a szavakkal jól bánó, írói tálentum tollából novellák születhetnek meg a képek nyomán.
Buborékangyalok
A misztérium ott érhető tetten, amikor az alkotó az ún. láthatatlan világból a látható világba az alkotást mintegy átemeli. A kiállításod kurátora (Máthé Andrea) szerint egyfajta ellentét feszül az alkotó lelkében a látható és láthatatlan világ között, mely feloldhatatlan, és teljesen természetes módon vezet a melankólia érzéséhez. Vajon az alkotás folyamata közben mit érez az a művész, aki végülis sikertelenül próbálja feloldani a feszülő ellentétet? Hiszen nem is tudna nem alkotni?
Amikor új képet kezdek festeni, nemritkán egy számomra is megmagyarázhatatlan feszültség lesz úrrá rajtam, de úgy gondolom, hogy ez mindenkire jellemző, aki a semmiből létre akar hozni valamit. A kép szubjektív üzeneteket hordoz, melyek lehetnek az én pillanatnyi személyes üzeneteim magamhoz, valakihez, valakikhez, és nyilvánvalóan nem szólhatnak mindenkihez. Amikor elkészül a kép, megteremtettem valamit, életre kel – így lesz életútja, története, és lesz halála is. Az üzenet befogadása számtalan tényezőtől függ, de biztosra vehető, hogy a kép minden nézőjére valamilyen hatást gyakorol. A hatás milyensége a befogadótól függ.
A legenda ritka variánsa
Lángi József falkép-restaurátor nem először jár a palotában. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a kutatásokra még nem állt rendelkezésre anyagi fedezet, a szakemberek a szakmájuk iránti szerelemből és a műemlékek legnagyobb tiszteletének okán kutatták a palota titkait. – Mondhatni „szakálltalanul és dicsfény nélkül”, ami igaz a türjei falképek Szent László-ábrázolásaira is. A türjei helyszín ugyanis több szempontból egyedülálló megoldásokat vonultat fel, melyekről részletes ismertetést kaptunk előadónktól. Lángi József – szerencsés módon – mind a rejtőző falképek felfedezésében, feltárásában, mind pedig a restaurálásban részt vett. No ehhez a csodához sem két nap kellett, sokkal inkább évtizedek. Bőven volt hát miről mesélnie…
Párhuzamok és elmélkedések
Vitéz, harcos besenyő gyökerekkel rendelkező, padányi (csallóközi) családba született a mi Márton püspökünk. Életrajzírói nem értettek egyet pontos születési dátumáról, de aztán egy vatikáni levéltári forrás pontot tett erre a vitára: 1696. április 15-én született, és még aznap meg is keresztelték. – Ennek már bőven több, mint három évszázada. Az eltelt időben sok víz folyt le a Marcalban, felépült a sümegi püspöki rezidencia, a méltán híres Maulbertsch-freskós templom, és kövér számadatokkal lehetne leírni, hogyan született újjá romjaiból a veszprémi egyházmegye Márton püspök fáradhatatlan tevékenykedése jóvoltából.
„Aranycsináló”
Várakozásteljes izgalommal készültünk az eseményre. Ennek egyik oka az volt, hogy a kiállító művész, Gerlóczy Gábor erős szálakkal kötődik Sümeghez. De még inkább azért, mert Gábornak korábban már volt önálló kiállítása a sümegi palotában, 2013-ban, Melankólia címmel. – Az akkori megnyitón elhangzott, hogy képei nem a gyönyörködtetést célozzák, inkább felráznak és elgondolkodtatnak, mivel az alkotó tudatalatti világának kivetüléseiként jelennek meg. Ez valószínűleg azóta sem változott, de a képi megfogalmazás, a színhasználat és a motívumkincs annál inkább! Hiszen eltelt azóta egy bő évtized. Az alkotó ember megrázó és örömteli élettapasztalatokkal gazdagodott, így az önkifejezés formái is változtak, mondhatni letisztultak – tömörré és velőssé váltak.
