Szalmaszálak
Kulturális örökségünk szerves része, hogy a Keresztes Nővérek növendékei advent táján a Jézuska jászolába szalmaszálakat tehettek, ha valamilyen jó cselekedettel ezt kiérdemelték. Reggelire rántott levest kaptak. A vizet szamárvontatta lajtos kocsikkal hordták a Malom-kútról. Egy alkalommal a csacsi még az iskolai ünnepség himnuszába is belekontárkodott nagy hangon, ami persze tömeges kuncogásba fulladt, olyannyira, hogy még a híresen szigorú igazgatónő is elmosolyodott kissé…
Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (XI.)
Tudással és hittel felvértezve
A sümegi Keresztes Nővérek iskolája nyolcéves fennállásának rövid története a hivatalos jelentések tükrében
„A Keresztes Nővérek Kongregációja dr. Czapik Gyula nm. megyéspüspök úr ismételt felszólításának és sürgetésének tett eleget, amikor a mai nehéz időkben iskolaalapításra vállalkozott. […] A polgári iskola első osztályát az 1940. év szeptember 8-án tartott Veni Sancte-val nyitottuk meg.” – Ezekkel a mondatokkal kezdődik az 1940-41-es iskolaévről írt jelentése Krisanich M. Judith megbízott igazgatónőnek. Az ő vezetése alatt működött 1940-48 között Sümegen a Keresztes Nővérek róm. kat. polgári leányiskolája.
Nyárkoronázó kalandok
Rövid volt a nyár, hamar elrepült, de az augusztus 20-i hétvégén, nemzeti ünnepünk alkalmából teltházas koncerttel, szikrázó tűzvirágokkal, látványos épületvetítéssel is sikerült még megörvendeztetni a vendégeinket. A szemkápráztató nyári este méltó zárása volt az ünnepi hétvégének.
Növendékek a „zárdából”
Bájos gyermekarcok, nyílt tekintetek, ünneplő ruhácskák - 75 évvel később pedig találkozóra hívjuk az egykori növendékeket!
Önök is segíthetnek! – Várjuk az információkat a felnőtté, nagyszülővé-dédszülővé vált gyermekekről, a még élő diáktársak tartózkodási helyéről!
Szerencsére van néhány archív felvétel a vontakozó időszakról, pl. az alábbi csoportkép.
Ez a palota épületében – vagy ahogy az egykori diákok mondják: a "zárdában" tanuló – általános iskolások (1-2. osztály) csoportképe Viola nővérrel, az osztályfővel. A kép 1948 májusában készült a palota parkjában, háttérben a Sala Terrena falai.
Csoportkép Viola nővérrel 1948
májusában a Püspöki Palota parkjában
Gyöngyhalászat a Püspöki Palota múltjának tengeréből (X.)
Visszaidézett szépség
A Püspöki Palota számos termével kapcsolatban bátran használhatók olyan jelzők, mint pazar, szépséges, ünnepélyes, festői, ám az a terem, mely talán a legfenségesebb volt, ma már nem látogatható. Mégis meg lehet tekinteni!
Annak dacára, hogy a néhai díszteremet elmosta az idő folyama, az alapos és kitartó kutatásnak hála sokat tudunk elmondani erről a teremről. A modern technikának köszönhetően a szakemberek rekonstruálni tudtak egy olyan digitális képet, mely nemcsak, hogy egészen közel áll az egykori valósághoz, de lehetővé teszi számunkra azt is, hogy „beléphessünk” a bálterembe…
Az alábbi videó megmutatja, hogyan nézhetett ki Márton püspök rendezvényterme.
Régi mesék…
A Keresztes Nővérek polgári leányiskolájának egykori növendéke, Weisz Piroska (Farkas Józsefné) 2014-ben volt a Püspöki Palota látogatója, az ő visszaemlékezését szeretnénk újra felidézni:
A
Keresztes nővérek vezette Sümegi Polgári leányiskola
1948. június 15-én végzett (utolsó) osztálya. (32 fő)
Keresztes Nővérek
növendékeinek találkozója
Sümegen, a Püspöki Palotában
2023. őszén
„A Keresztes Nővérek Kongregációja dr. Czapik Gyula nm. megyéspüspök úr ismételt felszólításának és sürgetésének tett eleget, amikor a mai nehéz időkben iskolaalapításra vállalkozott. […] A polgári iskola első osztályát az 1940. év szeptember 8-án tartott Veni Sancte-val nyitottuk meg.” – Ezekkel a mondatokkal kezdődik az 1940-41-es iskolaévről írt jelentése Krisanich M. Judith megbízott igazgatónőnek. Az ő vezetése alatt az utolsó polgári leányiskolai osztály 1948. júniusában végzett Sümegen, a püspöki rezidencia falai között.
A Keresztes Nővérek által oktatott tanulók névsorait az iskolai évkönyvek és jelentések segítségével állítottuk össze. A lista meglehetősen hosszú, több, mint 500 név szerepel rajta, többségük az 1920-as, ’30-as években született, így ma már tisztes korú hölgyek azok, akik számára egy találkozó megszervezésével szeretnénk kedveskedni. Célunk, hogy a publikált névlistán szereplő hölgyek, nénik közül minél többel fel tudjuk venni a kapcsolatot, mert vendégül szeretnénk látni őket egykori iskolájukban, a sümegi Püspöki Palotában.
Kútba nézés
A sümegi Püspöki Palota második aranykora jött el a Kastélyprogram keretében megvalósult felújításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a palota történetében és épületében testet öltött értékek megóvása és tudatosítása érdekében egyfajta szabadegyetemként egy új előadás-sorozat születhessen meg, mely a „Kútba nézés” összefoglaló címet kapta.
Ihletre találni
A sümegi Püspöki Palota egyike Magyarország azon kincsesládáinak, amely nem őrzi féltékenyen az ékszereit. Ez a láda nyitva van, és bárki részesülhet kincseiből. S aki belenéz, biztosan talál olyasmit, ami elvarázsolja, s gazdagabbá teszi.
„Jaguár a ponyva alatt”
Akár egy pazar Jaguár, mely szürke ponyva alatt rejtőzik, kicsit olyan a Maulbertsch-freskók helyzete is a köztudatban. Egyszersmind nemzetközi elismerésnek örvendő, ugyanakkor sok helybéli számára még mindig túl kevéssé ismert értékünk.
"Biró lelke jár a viharban"
- Földrengés a népi
emlékezetben -
Mindszenthy József különös tisztelettel őrizte egykori
elődje, Padányi Biró Márton emlékét. Ő írta meg egy terjedelmes, de nagyon
olvasmányos kötetben* a néhai veszprémi püspök életrajzát. A könyv igen értékes
forrása azoknak, akik érdeklődnek vagy valamilyen okból kifolyólag
esetleg kutatják Biró Márton életét, történetét.
5. Nyestkölyök büntetésben
Pöttyös bosszankodott. Morgolódott, mérgelődött, dohogott, zsémbeskedett.
Röpke kizárta, egyszerűen kizárta a kastélyból! Nemrég még az épületben játszott, most pedig kint kell gubbasztania az udvaron. A hátsó kert bástyáján feküdt a pocakján, mancsai hanyagul lógtak lefelé. Meredten bámulta az előtte araszoló csigát, amelyik – legalábbis a kölyök számára úgy tűnt – hosszú percek óta nem haladt egy tapodtat sem. Pöttyös mérgében nagyot fújtatott, mire a közeli fán tanyázó varjú gúnyolódni kezdett vele:
- - Kár, hogy ilyen lassú jószág, nem igaz, Pöttyös? De ne aggódj, talán másnap estére visszajutsz a palotába! – nevette el magát a madár rémes, fülsértő hangon. Pöttyös olyan csúnyán nézett rá, ahogy csak telt tőle. A szúrós tekintet láttán a szemtelen holló úgy ítélte, bölcsebb, ha odébb áll.
Pöttyös letörten nézett ismét a csigára. „Tényleg holnap este lesz, mire átér a bástya túloldalára?” – gondolta elcsüggedve.
„A festő, ha
ecsetet ragad,
lebonthatja a falakat,
s képeken át nyílik egy új világ…”
Franz Anton MAULBERTSCH 299. születésnapján megosztjuk követőinkkel az „Egy vödör mész” című kisfilmünket, mely a Plébániatemplom festőinek szereplésével enged bepillantást „a fény festőjének” virtuóz megoldásaiba.
A Mennyei ügyek című állandó kiállításunk festőfolyosóján vetített animációs kisfilmek arra hivatottak, hogy közelebb hozzák, könnyebben elképzelhetővé tegyék korunk embere számára a freskófestés bonyolult technikáját. Sümegen a festősegédeknek is sok feladat jutott. Maulbertsch több képen is szinte csak az utolsó simításokat végezte el. De hogy az utolsó ecsetvonásoknak mi volt a küldetése, és mennyiben változtatta meg a végső benyomást, az a közzé tett kisfilmből is kiderül:
